2012. január 27 | Radnai István | Irodalom

Yer – holnap – is

„De mondd meg, édes, a féregnek, hogy e börtön
vad csókjaival megehet,
én őrzöm, isteni szép lényegükben őrzöm
elrothadt szerelmeimet!”
Baudelaire: Egy dög
(Szabó Lőrinc fordítása)

lám ahogy romlik a test
nem tud kitörni a vázból
amit a déli nap alatt rátol
a kényszer és ez a nap heves

szemed s a hónod alatt árok
szembesülsz az élmény egyenes
párod igaz-e a fiatalsággal hetyeg
már nem segít golyó vagy egy pohár bor

lézengsz a színpadon hiszed hogy cselekszed
egymásra borult halott hideg testek
csak a szó kezedbe sem illik más fegyver

mint sűrített kotyvasztott parafrázis
nyári viharokban látod csak a lélek fázik
romlasz bár segítene a gyilkosság is