Vendégünk volt Czilli Aranka
Szakmáját, hivatását a magyar szaktól, világnézetét pedig a néprajztól kapta – vallotta egyebek mellett Czilli Aranka költő, író, tanár. Ő volt lapunk legutóbbi író-olvasó találkozójának vendége a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár amfiteátrumában.
Az olvasás szeretete irányította az irodalmi pálya felé, mesélte Czilli Aranka a Várad folyóirat október végi rendezvényén Tóth Hajnal szerkesztő kérdéseire válaszolva. Mint mondta, már kis korában is „mesefaló” volt, aztán kamaszként, amikor a könyvekben társaságot, menedéket talált, csak megerősödött ez az elköteleződés. Aztán Sárváron a diákírók és ‑költők táborában rájött, hogy ezzel nincs egyedül, nem „csodabogár” ő. Itt volt alkalma találkozni a hozzá hasonlóan érző és gondolkodó fiatalok mellett kortárs irodalmárokkal is, mint például Térey János, Veres István, Papp Márió, Mezey Katalin – utóbbi később mentora is lett. A nagyok közül Ady, József Attila, Radnóti, Hervay Gizella versei voltak rá a legmélyebb hatással. És szerencsésnek mondhatja magát, hogy diákként a magyartanárától is mindig biztatást kapott, később pedig az egyetem magyar–néprajz szakán is kiváló tanárai lettek, igazi vezetők – ahogy fogalmazott.
Az idén megjelent, Késsel és villával című verseskötete részletesebb elemzésére is sor került a meghitt hangulatú, őszinte megmutatkozást hozó, veszteségeket, nehéz pillanatokat is felvállaló beszélgetésben.
Készülő meséskönyvéből, a Pipacs és az erdőlakók címűből, illetve verseiből is kapott ízelítőt a hallgatóság. Elárulta még, hogy új verseskötete is készül, Euridiké lesz a címe, és az elengedés a fő témája. Bővebben lapunk novemberi számában olvashatnak a rendezvényről.
