Vadász: a díjazott metálbanda
A Mad Max világát idéző képek peregtek a képernyőn, és jófajta metál szólt a hangszóróból, amikor egyik kollégánk bekopogott, majd némileg meglepve kérdezte: mit csinálok éppen. Éppen egy beszélgetésre hangolódom – válaszoltam –, hiszen a szerkesztőségbe vártuk az idei Siculus Fesztiválon díjat nyert csapat, a Vadász két tagját, Barabás Róbert gitárost, alapító tagot és Kulcsár Edmond dobost.
A Vadász együttes – Somogyi Bálint (ének), Barabás Róbert (gitár), Zsárka Gábor (basszusgitár) és Kulcsár Edmond (dobok) – teljesítménye azért is értékelendő, mert a tagjai jelenlegi felállásban 2021 februárja óta zenélnek együtt, s így is sikerült a székelyudvarhelyi tehetségkutató fesztivál második díját elnyerniük. A négy Bihar megyei fiú ráadásul nem a jelenleg divatos, felkapott műfajok valamelyikében zenél, hangzásviláguk az 1980‑as, ’90‑es évek magyar heavy metálját idézi, szövegeik posztapokaliptikusak, disztópikusak. Amúgy megyeszerte büszkék lehetünk eredményükre, Somogyi Bálint ugyanis szalacsi, Barabás Róbert és Zsárka Gábor hegyközszentimrei, Kulcsár Edmond pedig székelyhídi.
A Vadász zenekar 2016-ban, október 1‑én, a zene világnapján alakult meg, elkészült a Viharvándor című demójuk, majd az akkori énekes távozott; amint Barabás Róbert elmondta, zenéről, stílusról nem egyezett a véleményük. Az ő műfajukban nehéz énekest találni, körülbelül egy évig „jegelték” az együtt zenélést, amíg meg nem érkezett jelenlegi énekesük, Somogyi Bálint. Ekkor új dalokat írtak, próbák és fellépések következtek, 2019-ben többek között egy-két nagyobb banda, például a Bagossy Brothers Company vagy a budapesti divideD és Archaic előzenekaraként játszottak.
A lemezfelvételeket 2020-ban kezdték el, ebbe azonban beleszólt a járványhelyzet, mert nem tudtak stúdióba vonulni. Ahogy Barabás Róbert felidézte, volt, amit otthon vett fel egy házi stúdióban, s a kijárási korlátozások idején különféle ürügyekkel ment át basszusgitárosukhoz, hogy ott is felvegyenek dolgokat. Szerencsére mire az énekhez, dobhoz értek, akkorra már ki lehetett járni. A pandémia azért eléggé megviselte a zenekart, 2021 februárjában újabb tagcsere következett, ekkor érkezett Kulcsár Edmond az együttesbe, s zenésztársa szerint ő „átformált mindent a saját képére, stílusára, ami amúgy nagyon sokat tett az album intenzitásához, az energiához, még jobban felturbózta a zenénket az ő jövetele és technikai tudása”.
Azok a nyolcvanas évek és a diadal
Bár kezdetben nem így volt, az új felállással a zeneszerzés, szövegírás is csapatmunkává vált, mesélték a fiúk. „Ha van egy szövegötletem, azt megírom, elküldöm a srácoknak, ők átnézik, ha valamit átformálnának benne, akkor belenyúlnak. Robi megír alá egy zenét, azt visszaküldi, majd együtt ráképzeljük a szöveget, és így rakunk össze ebből az egészből egy dalt” – magyarázta Kulcsár Edmond.
Azért a metált választották, mert ebben a stílusban tudják a legjobban kifejezni magunkat, ezt szeretik, válaszolta kérdésünkre Barabás Róbert. Észrevették, hogy itt, Erdélyben inkább az extrémebb, undergroundos stílusokat játsszák a metálzenekarok. Kicsit szélesebb közönségnek is szóló metálzenét, amiben azért van vadság, nem igazán játszik senki – tette hozzá Kulcsár Edmond. Ők éppen ezt szeretnék, szélesebb réteget megmozgatni, a Pokolgéphez, az Ossianhoz vagy a Tankcsapdához hasonlóan, egészítette ki Barabás Róbert. Szerették volna, ha Erdélyben is lenne egy olyan zenekar, ami nemcsak az underground vonalon mozog, hanem a keményebb metálzenét eljuttatja a szélesebb közönséghez is. A „vadászok” sokfelé mozognak zeneileg, és élvezik is ezt a szabadságot.
Kulcsár Edmond értékelése szerint a Vadász mint koncepció nagyon sok mindent elbír, a ’80‑as évek zenei stílusát, a ’80‑as, ’90‑es évek rádiózenéjének tipikus hangzását igyekeznek elkapni. „Úgy vettük észre, hogy reneszánszát éli most a ’80‑as évekbeli stílus a zenében, filmben, illetve mindenféle formában. Itt, a környéken, esetleg Magyarországon még nem is annyira, de külföldön rengeteg újhullámos metálbanda alakult, és ezt a tipikus ’80‑as évekbeli zenei világot próbálják elhozni a mostani fiatalságnak vagy annak, aki annak idején szerette. És az az érdekes ezekben a zenekarokban, hogy mégis fel van vértezve a zenéjük egyfajta fiatalos vadsággal, energiával, ami nekünk nagyon tetszik, és ezt az energiát szeretnénk belevinni a zenénkbe” – magyarázta Barabás Róbert.
Ők ugyan nem próbálják definiálni magukat, de a HammerWorld nemzetközi zenei magazinban például speed metalként említik zenéjüket. A fogalom már a ’80‑as években is létezett, ide általában azokat a zenekarokat sorolták be, amelyek kicsit gyorsabban játszanak, mint az alap heavy metal zenekarok, de nem mennek át a már említett underground, „hörgős” stílusba.
Sem romániai, sem magyarországi tehetségkutatón nem próbálkoztak eddig, a Siculuson való indulás ötlete is spontánul jött. Amint a fiúk elmondták, maguk sem tudták, mire számítsanak egyedüli metálzenekarként, hiszen mind az előző években, mind az idén jelentkezett együttesek „lágyabb” műfajokat képviseltek. Azzal vágtak neki, hogy a fellépésbe minden energiájukat beleadják, aztán lesz, ami lesz. S hogy mi lett? A közönség tombolt, a Vadász tagjai között volt, aki póló nélkül maradt, és a zsűritől az 500 eurós díj mellett nagyon jó kritikát is kaptak. A zsűritagok elmondták, körülbelül négy éve várják, hogy jöjjön egy zenekar, amely nem a mostani stílustrendeket követi, hanem azt játssza, amit tényleg szeret, és olyan dolgokat kever a zenéjébe, amit szeret, függetlenül attól, hogy mit gondol a közönség; ráadásul a zenéjük őszinte.
A kazetta készül, a CD-re még kiadót keresnek
Amint már írtuk, a négy fiú három településen él, így hétvégéken tudnak együtt próbálni. Hét közben ki-ki maga gyakorol, interneten kommunikálnak, így hétvégenként összepróbálják a dalokat. A munkára szükség is van, hiszen egyrészt készül két új dal – ezek a Siculus Fesztiválon 2018 és 2021 között elhangzott legjobb dalokat tartalmazó válogatásalbumra kerülnek fel, s egyúttal a zenekar egy újabb arcát mutatja meg –, másrészt készül Harc a benzinért címmel az első nagylemezük, ezen egy instrumentális intró és kilenc dal lesz hallható. Illetve előbb kazetta lesz – már megint a ’80‑as évek köszönnek vissza –, ugyanis a dalok először limitált kiadású kazettán jelennek meg, ennek a kiadója már készíti a borítót a zenekar képeiből.
Barabás Róbert maga is gyűjti a kazettákat, lemezeket, szereti a hagyományos dolgokat, mert varázsa van annak, ha kazettát tart a kezében vagy lapozgathatja a borítót. Van annak egy sajátságos légköre, ha a kazettát, lemezt veszi kézbe valaki, érzi az illatát, látja a borítót – erősítette meg Kulcsár Edmond. Egyébként meglepő látni, hogy ezek a fiúk, akiktől alulírottat (aki átélte azt az időszakot) egy generáció választja el, mennyire értik, érzik a ’80‑as évek hangulatát, noha csak szüleiktől tudhatnak arról, milyen volt a hidegháború, vagy milyen érzés volt az, ha a határon átkerült egy Pokolgép-lemez.
A Harc a benzinért album dalszövegeit Barabás Róbert írta, s bár ez nem koncepcióalbum, a dalszövegek rájátszanak egymásra – mutatott rá Kulcsár Edmond. A dalszövegek nem konkrét témákkal ugyan, de különböző régi korokat, a’80‑as, ’90‑es évekbeli filmek világát hozzák vissza. A címadó dal például a Mad Max, a Hegylakó hangulatát idézi, és ez az, ami összefogja az albumot, a dalokat: a kicsit posztapokaliptikus, kicsit reményvesztett, disztópikus szöveg és a klipek hasonló képi világa. A dobos szerint van egy közös, globális életérzésük most az embereknek, legyen szó mesterséges intelligenciáról, robotokról vagy az irodalomban megjelent poszthumánról, és jön vissza a divatba akár öltözködésben, akár zenében a ’80‑as, ’90‑es évek világa. A világjárvány is hozzátartozik a posztapokaliptikus életérzéshez, mondhatni, belecsöppent ez az album ebbe a korba, tette hozzá Barabás Róbert, s megjegyezte: a dalszövegek már 2019-ben nagyjából meg voltak írva, pedig akkor még nem is sejtették, hogy ilyen világ jön ránk.
A kazetta megjelenését december elejére tervezték, a CD-re még kiadót kerestek beszélgetésünkkor. Ami a fesztiválon előny volt, az itt hátrány – mutatott rá Kulcsár Edmond –, ugyanis a metálkiadóknak itthon és Magyarországon nem elég extrém a zenéjük, a popkiadóknak meg már túl sok. A nagyobb kiadók tartanak az új zenekaroktól, tette hozzá Barabás Róbert, s azt is elárulta, hogy külföldi kiadóknál is próbálkoztak. Ott kicsit hátrány, hogy magyarul énekelnek, de érdemes próbálkozni, mert a Pokolgép, az Ossian vagy az Omen zenekarokat imádják például Németországban, Svédországban, kapkodják a pólóikat is, és Japánban is nagyon szeretik az old school magyar zenekarokat. Ezért a „vadászok” reménykednek abban, hogy valakinek megtetszik az ő zenéjük is. Az utolsó opció az, hogy saját kiadással jelentkezzenek, és online platformokon önerőből terjesszék a dalokat.
Jövőre itthon és Magyarországon is turnézni szeretnének az album dalaival, addig pedig a Facebookon Vadász néven, az Instagramon @vad_asz, a YouTube-on pedig Vadász Zenekar néven található meg Bihar megye díjnyertes zenekara.
Nyitókép: A Vadász zenekar: Somogyi Bálint, Zsárka Gábor (Csáki), Kulcsár Edmond, Barabás Róbert (Cölöp). Fotó: Morsilius
Galériabeli fotók: Egy posztapokaliptikus világban. Fotó: Morsilius; Pillanatképek a Siculusról. Fotók: Siculus Fesztivál; Kulcsár Edmond és Barabás Róbert. A szerző felvétele
(Megjelent a Várad 2021/12. számában)
