Ütközések és a csodálatos Máli néni
Két premierre is készül a héten a nagyváradi Szigligeti Színház. A Nagyvárad Táncegyüttes Ütközések című új produkcióját november 9-én, szerdán 19 órától a stúdióban, Füst Milán Máli néni című komédiáját november 11-én, pénteken 19 órakor a nagyszínpadon tekintheti meg először a közönség.
– Egy olyan csodálatos és rendkívüli színésznő, mint Csiky Ibolya találkozott egy olyan csodás és rendkívüli szereppel, mint Máli néni figurája. Büszkeséggel tölt el, hogy részese lehetek ennek a találkozásnak. – kezdte mondandóját Koltai M. Gábor, az előadás rendezője a november 7-dikei sajtótájékoztatón. – Mostoha sorsú szerzőről és mostoha sorsú darabról van szó. Füst Milánt sokan a huszadik század nagy látnokának is tekintették. Komorsága miatt már harmincévesen aggastyánnak számított. Különös formanyelvű verseket, különös tragikumú színdarabokat és különleges regényeket írt. Dacból írt vígjátékot. Bizonyítani akarta: ő is tud szép mesét kanyarítani, ezért aztán a méltatlanul mellőzött zseni sértődöttségében írt egy történetet a vezérigazgatóról, gépírókisasszonyról, szegény szerelmes könyvelőről és a históriát gabalyító-rendbetevő szegény rokonról. Elkészült a kor ízléséhez valamelyest alkalmazkodó komédia, de aztán nem foglalkoztak vele a színházak, s nem törődött vele Füst Milán sem. Halála után a hagyatékából került elő a harmincas években keletkezett elfeledett mű. A Máli néni ősbemutatójára csak 1984-ben került sor, azóta több színházban is szép sikerrel játszották. – összegezte a darab eddigi történetét Koltai M. Gábor.
A rendező szólt arról is, hogy Füst Milán a bohózatírásnál sem tagadta meg önmagát, saját lelkületét. A Máli néni sokkal őrültebb, költőibb, szürreálisabb, szenvedélyesebb, mint egy átlagos bohózat, szép és különleges dolgokat mond világ dolgairól. Hol kajánul, hol mulatságosan, de mindig szeretettel. A rendező is arra törekedett, hogy ezt a sokszínűséget megmutassa.
Dimény Levente, a Nagyvárad Táncegyüttes művészeti vezetője, az Ütközések rendezője elmondta: az előadást, és azt előkészítő műhelymunkát afféle önmeghatározásnak szánták, ezért kértek föl sok alkotót közreműködésre, hogy minél több oldalról kapjanak impulzusokat. A kilenc jelenetből álló jelenet füzér alaptémája: emberek közötti kapcsolatok különféle helyzetekben: azonosság, másság, kirekesztettség, bezártság. Érdekesség: mindegyik jelenetnek más-más koreográfusa van. A dramaturg Szalay Tamás táncpedagógus, koreográfus, a Magyar Táncművészek Szövetségének ügyvezető titkára. Dimény Levente hozzátette: hosszú ideje dolgoznak a dramaturgiai fonalon, s igyekeznek sok szemszöget besűríteni az előadásba. Az együttes néhány tagja mellett a koreográfusok nagyrészt a néptánc világából érkeztek, de vannak olyanok is, akik a modern illetve kortárs táncszínházi irányzatokat erősítik.
Utóbbira példa Baczó Tünde, aki több ízben dolgozott már a Szigligeti Társulattal, a Leonce és Lénát rendező-koreogáfusként jegyzi, valamint Andreea Belu, Az én kis hűtőkamrám koreográfusa, akivel kitűnő együttműködés alakult ki. Dimény Levente megjegyezte: abban, hogy az önállü jelenetek egységgé állhatnak össze, komoly szerepe van Cári Tibor zenéjének, akivel egyébként is öröm volt együttdolgozni.
Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója beszámolt arról, hogy nagyjából lezárult a bérletértékesítés az idei évadra. Azért csak részlegesen, mert szabad bérletet, szabadidő bérletet, fesztiválbérlet és trióbérletet továbbra is lehet vásárolni. Eddig összesen 4536 bérletet adtak el, ami 10,5 százalékos emelkedést jelent az előző évadhoz képest. Megjegyezte: ez a szám minden bizonnyal még növekszik a speciális bérletek miatt.
Novák Eszter, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője a Szigligeti Színház iránti érdeklődésről, a kapcsolatok bővüléséről szólt. Hamarosan vendégszerepelnek Aradon, Sepsiszentgyörgyön, a Buborékokat harmadik alkalommal játsszák Budapesten. Az eddig is komoly sikereket jegyző Az eset című előadás meghívást kapott a budapesti Kortárs Drámafesztiválra.