Ugyancsak kedden
Az élőkről beszéltem s arról miképpen halnak
s aztán hopp lakodalomban a keresztfiammal
ültem dicsértem érzéki nőket ó szomorú dicséretek
hogyan reinkarnálódunk mi borjakként
őszi eső áztatta kapuk előtt
és nemkapunk ötösnél hatosnál jobbat
amikor egyszer csak szembejöttél
lenyeltelek és mostantól senki
telítettségemből már ki nem szakíthat
akár egy karikából
amit gyermekkorom utcáján kergetek kacagva
akár egy félkegyelmű tollas házi szellem