Tündérországról és holdbéli kalandozásokról
A Tündér Lala című előadás premierje után Egressy Zoltán íróval beszélgetett a XI. Nagyváradi Könyvmaraton második estéjén Szűcs László, a Várad kulturális folyóirat igazgatója, a maratonos rendezvénysorozat egyik főszervezője. Egressy adaptálta színpadra Szabó Magda meseregényét. Az íróval való találkozóra késő este került sor a Szigligeti Stúdió fehér termében.
Egressy Zoltán néhány éve már volt a Törzsasztal rendezvénysorozat meghívottja. Most ismét Nagyváradra látogatott. Először arról beszélt, mit jelentett neki a Tündér Lala dramatizálása. Pár esztendeje készült az adaptáció a budapesti Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színháznak. Gyermekkorában nem olvasta a meseregényt, csak a furcsa hangulatú tévéjátékot látta. Úgy érezte, nehéz lesz színpadi jeleneteket formálni ebből a szép epikus műből. Ám örömmel látta, hogy különleges előadások születtek. Remélhetőleg a váradiak is szeretik a színpadi változatot, és szíves-örömest időznek majd Tündérországban, ahol furábbnál furább dolgok történnek.
Ezután új regényéről kérdezte az írót az est házigazdája. A Hold on a 2040-es években játszódik, a főhőse biokémikus. A szerző igyekezett olyan figurát teremteni, aki érdeklődik a sci-fi iránt. Egressy Zoltán szereti kitalálni regényei szereplőinek személyiségét, küllemét, stílusát, nyelvezetét, beszédmódját. Új műve, bár Magyarországon és a Holdon játszódik, ráadásul a jövőben, mégsem tudományos-fantasztikus regény, sokkal inkább egy szerelmi történet és gondolatkísérlet, amely időben és térben eltávolodik a jelentől. Az író amúgy nem különösebben rajong a sci-fi műfajért, bár azt elismeri, vannak a tudományos-fantasztikus irodalomban olyan nagyszerű alkotók, mint például Arthur C. Clarke vagy Isaac Asimov. Hozzáfűzte továbbá: nem akart klímakatasztrófa-regényt írni, ami most divatos téma – és bizonyos értelemben megkerülhetetlen. A Hold on című regénynek is megvan ilyen szempontból az aktualitása. Az író megjegyezte: fejlődik a tudomány, de a társadalom, az emberi természet nem lett jobb. A regényben a tudományos rész (például az, hogy milyen kutatásokat terveznek a Holdon) alapja valós. Egressy Zoltán visszaemlékezett arra, hogy ’97-ben íródott Portugál című tragikomédiája, s a darabban még nem jele nik meg a mobiltelefon, no, de hát az élet rohamléptekkel halad.
Ha már szóba kerül az utópia, disztópia és időjárási anomália témája, példának okáért a Százezer eperfa című, 2014-ben megjelent regényében teljes szélcsend áll be a Kárpát-medencében, nem tisztul semmi, és nem érti a világ, hogy mi történik. A szélcsend kiindulópontja és epicentruma nem más, mint Budapest, a vezér pedig meghirdeti a szélcsendharcot.
Visszatérve a Hold on című regényhez, a főhős biokémikust a teremtés érdekli. Teremtményei nem robotok, de nem is emberek. A szerző ezeket a fura teremtményeket egy zenész, matematikus és szakács barátjáról mintázta. Hogy el tudná képzelni a regényt filmen vagy színpadon? Ami azt illeti, színházban nemigen látja a történetet, ezzel szemben filmre lehetne vinni a Hold ont. Művészfilmként – hollywoodi költségvetéssel inkább. A Százezer eperfát viszont lehetne színházban játszani. Szó is volt már róla, de nem valósult meg az ötlet.
Egressy Zoltán regénye megvásárolható a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesboltban, valamint a 25. Marosvásárhelyi Könyvvásáron a Várad folyóirat standjánál.
Fotó: Fried Noémi Lujza