Tizenkét haiku
Koratavasz
körös-körül még
csak a nyár nyelvtankönyve
csupasz faágak
Tavaszi fák
zöld kinövések
már a kemény ágakon
vajon mi jön még?
Kálvária
hiszem hogy ott vagy
a lehet és nem lehet
közötti résben
Felülnézet
már a keresztről
olyan kicsi az ember
később milyen lesz?
Ébredés
ébredő napfény
jár a harmatos fűben
vágyakozó kéz
Forróság
izzó hangyaboly
fűben heverő asszony
felcsúszott szoknya
Eső
verebek tollán
ismét felfelé szállnak
boldog vízcseppek
Ketten
nő az árnyékod
elüldögélek benne
késő délután
Villanyfény
kezébe venne
s nem fér be ablakunkon
az Isten ujja
Regény
tört ág a földön
túl sok gyümölcsre vágyott
semmije sincsen
Jövő
forró kezemmel
félrehajtom a lombot
egyszerre tél lesz
Őszi alma
száraz levél hull
s fogózik még a gyümölcs
a kemény ágba