Tánclépésekbe menekített megmaradás
A székelyhídi Szabó Ódzsa Városi Színházban az épület felújítása után különböző témájú és műfajú rendezvényeket tartottak. Bábelőadással, színpadi játékkal, könyvbemutatóval, komolyzenei programmal várták a közönséget az érmelléki városban. Március 6‑án néptáncgálának adott otthont a létesítmény.
Tavaszváró népdal‑ és néptáncfesztiválként hirdették meg a székelyhídi hagyományőrző eseményt. Az Ér Hangja Egyesület szervezésében valósult meg, az Európai Szolidaritási Testület Franciaországból érkezett önkéntesének alapötletéből. A fellépőket Fekete Katalin, a művelődési ház igazgatója mutatta be, és ismertette a színpadon megjelenő koreográfiákat. Kiemelte, hogy a néptánckultúra láttatása mellett éppolyan fontos a táncosok viselete, amely az évek során valós értékhordozóvá vált, a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériuma és Csoóri Sándor Alap anyagi támogatása révén.
Elsőként a 2013-ban életre hívott székelyhídi Zajgó táncegyüttes vette birtokba a színpadot. Az együttes immár három korcsoport által őrzi a szépet, Béres Csilla csoportvezetőnek, valamint Czapp Hanna és Püsök Julianna pedagógusoknak köszönhetően. A táncosok fejlődéséhez nagyban hozzájárult Gombos András és Jazimiczky Éva, a Szeged Táncegyüttes koreográfusai. A tavaszváró fesztiválon a nagycsoport által bemutatott felcsíki és dél-alföldi táncokat méltán tapsolta meg a közönség, ahogyan a kisebbek által színpadra vitt moldvai táncokat is.
A hagyományőrzést 2004 óta művelő érsemjéni Ezüstperje néptáncegyüttes Balazsi József polgármester kezdeményezésére jött létre, Sütő Szabolcs néptáncos irányításával. Már a megalakulást követő évben gyermekcsoport is indult, ily módon biztosítva az utánpótlást. Eleinte szatmári és dél-alföldi táncokkal próbálkoztak, később már tánckoreográfiákat, tematikus műsorokat vittek színpadra, sikerrel. 2007-ben vették fel az Ezüstperje nevet, ez a falu határában fellelhető szívós, vadon termő növénynek a megnevezése. A többszörösen díjazott csoport előadásában ezúttal szatmári és kalotaszegi táncokat láthatott a székelyhídi közönség.
A Gilice néptáncegyüttes Paptamásiból érkezett a fesztiválra. A 2012-ben alakult együttes húsz gyerekkel kezdte a tánctanulást, s az évek során négy különböző korcsoport jött létre. A fürge lábúak száma mára már megközelíti a hetvenet. Választható tantárgyként az iskolában is bevezették a néptáncoktatást. A csoport vezetőjének, Bacsó Erikának az irányításával ezúttal magyarpalatkai táncokat adtak elő.
A megyében egyedüli amatőr senior néptánccsoport, a monospetri Bábota 2015-ben alakult meg Kozák Róbert vezetésével, Sütő Judit és Sütő Szabolcs szakmai irányításával. Később, 2020-ban több fiatal is csatlakozott hozzájuk, így az átlagéletkor 24 évre csökkent. Sóvidéki és mezőségi táncokkal bűvölték el az érmelléki város közönségét. A táncparádék közé ékelődve a Gilice tánccsoport két tagja, Bacsó Ágnes és Anna népdalokkal színesítette az eseményt.
Az érmihályfalvi Nyíló Akác Néptáncegyüttesből immár több generáció nőtt ki, közel ötszázan fordultak meg eddig az együttesben. A tánccsoportot Érmihályfalva jelenlegi polgármestere, Nyakó József alapította, s először 1986-ban léptek fel. Vezetőjük és koreográfusuk Borbély-Simon Csaba. Felcsíki táncuk profizmusukat bizonyította.
A színvonalas fesztivál zárásaként Fekete Katalin így fogalmazott: „A tánc a legmagasztosabb, a legmegindítóbb és a legszebb a művészetek között, mert nem puszta lefordítása az életnek, hanem az élet maga.”
D. Mészáros Elek
Nyitókép: A monospetri Bábota táncosai
Galériabeli fotók: A székelyhídi Zajgó legkisebbjeinek moldvai tánca; A Zajgó nagycsoportja; Tamásiból jöttek a Gilice énekes lányai; Magyarpalatkai táncokat jártak a gilicések; Sokan voltak kíváncsiak a székelyhídi rendezvényre
(Megjelent a Várad 2022./4. számában)
