Rideg cáfolat legelső arcom
Reggel van. Minden félkész. Csontba és bőrbe bújva keresztülballagok Szibérián. Boldog, akinek teste árnyék, lelkét...
Reggel van. Minden félkész. Csontba és bőrbe bújva keresztülballagok Szibérián. Boldog, akinek teste árnyék, lelkét...
Ha feltehető, hogy ez a helyes út, átvergődünk az áradó folyón, mint csontig sebzett, hitetlen...
Kihagyott szünetek Kora reggel vezet lefele az aszfalt, sárban felejtett szavak a járdaszélen –...
Szép nő hajol ki a képből: hattyú, kolibri, majdnem meztelen madár, szeme sas, teste vendégfogadó,...
Tíz költő ült rajta és tíz festő, néhánynak arca merő szakáll, a többi borotvált –...
Maga az, hogy tizenhat szomjas béka asztalhoz ül, sört iszik, sajtot falatoz, az már önmagában...
Amikor színre lép a kivájt szemű koszos rivaldában, lábujjaiból karmok nőnek – azokkal kapaszkodik, fogja...
Egy nyugati házban húzta meg magát, ott találtam rá: – Többet nem költözöm – mondta,...
Copyright © 2024 Várad Kulturális Folyóirat
made by balu