A versszerető
A versszeretőnek nincsen illata testtelen lénye hullócsillag fényű ilyenkor mindig kíván valamit a költő a...
A versszeretőnek nincsen illata testtelen lénye hullócsillag fényű ilyenkor mindig kíván valamit a költő a...
K. Annamarinak Az agyban most gonosz koboldok laknak, akik olykor sötétzöld festékkel meszelik be a...
A kávéházban, hol télen is macskaláz van minden éjfél után, visszamész gyakran az időben, amikor...
Manna a nyár sziluettje, és azúr lepkeszárny az ég, lila szirom csiklandozza orrom a meleg...
Angyal kutyámnak Első éjjel nyüszítve bújtál tenyerembe, azt hitted konokul elhagytak újra. Barnasárga füled hajolva...
I. A város álomkórban A város csak hömpölyög szivarcsikk minden eszme újragyújtható a tézis a...
Ugyanarra a ritmusra gyalogol egy táj felém, mint tíz éve. Nedves mohát szagoltam, orrlyukaim megteltek...
Egy huszonötös mögöttem, negyedrészben megélt vágyakkal és negyedfeles célokkal előre nézek. Egy útkeresztnél megálltam és...
Copyright © 2024 Várad Kulturális Folyóirat
made by balu