Az egyetlen évszak
Amikor megszülettem, a Nap leszakadt a fáról, amit most meredve nézek, hátamat a nappal árnyékában...
Amikor megszülettem, a Nap leszakadt a fáról, amit most meredve nézek, hátamat a nappal árnyékában...
Ketten vannak, és egyikük lecsusszan az ágyról, felkel. Víz ömlik a padlóra, a másik fekszik...
A fákon a rügyek a levegő akaratos megvalósulásai. Az ég inni kér, és mert nem...
A nappalok közelebb jönnek az öntudatnál, és régebben történtek, mintsem elveszíthetném őket. Az éjszakák maradnak...
Egy vers első sorát írtam a füzetbe, amikor jött a szél, és átfuttatta a lapokat...
Copyright © 2024 Várad Kulturális Folyóirat
made by balu