2013. május 8 | Gittai István | Irodalom

Párhuzam

A nyugdíjazott
székláb-faragó
bérelt műhelyében
tovább pepecsel.
Darabszám, napi
tucat helyett már
szeretteinek
kopácsol, csiszol,
enyvez, alapoz
vaskos reneszánszt,
gazdag rokokót,
elegáns, könnyed
szép szecessziót.

Ilyenszerűen
nógat, ösztönöz
engem is a nyelv,
a papír, a toll
halk neszezése.