Kulturális folyóirat és portál

2014. április 17 | Boér Péter Pál | Irodalom

Orosz rulett

1.) Én odamegyek az oroszlánhoz, és orrba vágom!
2.) Eszem ágában sincs odamenni!
3.) Jaj! Ide jött az oroszlán…
4.) Sok nyitott befejező lehetőség létezhet még, akár azt is mondhatja, menj vissza legelni, nem rád pályázom. Szunyókálok még egy kicsit az esti vadászatig.
Az afrikai szavanna közepén, ahol egy oroszlán, név szerint Leon, sok oroszlántársához hasonlóan, épp lógó nyelvvel, lihegve, a hőségtől elkábultan egész napi sziesztáját élte. Egyszerre, mint ködön át, kábán megpillantott egy bivalyt, amint pontosan előtte áll. Éhes volt, az oldala már behorpadt, azt hitte, hallucinál. A bivaly megszólalt.
– Üdvözöllek, kedves barátom.
– Barátod a hóhér – mondta Leon –, az pedig én leszek!
– Azért jöttem hozzád, édes barátom – folytatta a bivaly –, mert már gyötrelem nézni, hogy mennyi kínnal és stresszel jár a napi betevőd megszerzése. Tegnap is láttam, hogy két kollégám majdnem szétrúgta a fejedet, te pedig éhen maradtál. Lelkiismeret-furdalás gyötör, hiszen a mi életünk nyugalma összehasonlíthatatlan a tiédhez képest. A fű nem üvölt, nem rúg, nem fut el. Tény, hogy az őr kollégáknak miattatok picit éberebbnek kell maradni a csorda szélén, de mi még arra sem vagyunk képesek, hogy megháláljuk, amiért tespedő, zabáló életünkben, az elhízástól megmentve – bár így is túlsúlyosan, mint ahogy rajtam is látod –, naponta egy kicsit megsportoltatsz minket. A kocogás nagyon egészséges!
– Te megőrültél! – üvöltötte Leon. – Vagy talán elment az élettől a kedved? Úszd át kétszázhuszonhatszor a folyót, és vagy az első percben megesznek a krokodilok, vagy a tizedik átúszásnál belefulladsz a folyóba.
– Nem, nem, kedves barátom, félreértesz – mondta a bivaly békés, szeretetteljes szemekkel bámulva az oroszlánra -– lehajlok egy picit, hogy ne fáradj. A nyakamat, vagy a csigolyámat óhajtod átharapni?
Az oroszlán még mindig azt hitte, hogy félálmodik, vagy megőrült. A bivaly odahajolt és lágy, búgó hangon megismételte:
– Szóval, mimet próbálod átharapni? Apropó, nagyon jó étvágyat kívánok magamhoz! Ha rendesen elspájzolsz, napokig nem kell megaláznod magad.
Befejezés:
1.) Az oroszlán bőgve a bivaly nyakába borul, és örök fűevést fogad. Hozzáteszi, hogy a csorda őrzését is vállalja.
2.) Ott helyben megüti a guta, és a bivaly hetykén meséli a társainak, hogy milyen jót orosz-rulettezett. Egy oroszlánnal kevesebb!
3.) Az oroszlán rezzenetlen arccal kinyírja a bivalyt, és elkezd falatozni.
Utóbbinak nem látom valószínűségét. Azt hiszem, szemüveget kell cserélnem…

Copyright © 2024 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu