2011. augusztus 25 | Gittai István | Irodalom

Nem teljesen nyitott könyv

Kíváncsi, bulváros
faggatásodra
őszintén felelek:
nem terhes vallanom
arról, aki egykor
hármasával hágta,
uralta a lépcsőt,
s aki ma bicegőn
szédeleg a korzón.

Teljesen nyitott könyv
azért nem lehetek.
Tartalékaimat
hagyd, ne feszegesd!
Ítéletnapomon
üres kézzel, szívvel
mégse járulhatok
az Úr színe elé.

Üde csecsebecsét,
Miska-kancsót borral,
fütyülő cserepet,
valami szuvenírt
mégiscsak vinnem kell
magammal a mennybe,
avagy a pokolba.
Ki tudja, mennyire
harmonikusak ott
a társas viszonyok?