Modernisták remekei
A Modernista művészet Nagyváradon című képzőművészeti kiállításon mintegy hatvan festmény és grafika volt megszemlélhető a várban lévő Nagyváradi Városi Múzeumban.
„Habár Nagyvárad két világháború közötti művészeti örökségéről meglehetősen sokat tudunk, a korszakról alkotott világos és árnyalt képpel még adósok maradtunk. Kiállításunk ennek a nagyobb léptékű képnek a megrajzolásához szeretne hozzájárulni, illetve újabb perspektívákat kíván nyitni a korszak értelmezésében” – olvasható a tárlatismertető prospektusban. A kiállítás e sokrétű, különleges művészeti örökségbe nyújtott bepillantást.
A tárlat júniusban nyílt meg a Nagyváradi Városszépítő Egyesület és a kolozsvári Quadro Galéria szervezésében a 10. Szent László Napok alkalmából, és szeptember végéig lehetett látogatni. Kurátorai: Székely Sebestyén és Zuh Deodáth. Anyagának mintegy fele a Körösvidéki Múzeum művészeti gyűjteményéből származik, másik része pedig magángyűjteményekből. A következő művészek alkotásai kerültek a kollekcióba: Balogh István, Dömötör Gizella, Frigyes Marcell, Grünbaum Ernő, Kara Mihály, Leon Alex, Macalik Alfréd, Mund Hugó, Ruzicskay György, Tibor Ernő.
A tárlat anyaga három teremben kapott helyet. Az első teremben olyan, inkább klasszikus stílusúnak számító műalkotások kerültek a falakra, melyek egy korabeli polgári lakás szalonjának, szobáinak falait díszíthették. Ilyenek például Tibor Ernő, Macalik Alfréd festményei, illetve Mund Hugó tájképei, aktjai. Dömötör Gizella kubista alkotásai arra hívják föl a figyelmet, hogy a váradi művészek a ’20‑as években elszakadtak a nagybányai és kolozsvári művészeti iskolák tájszemléletétől, gondolkodásmódjától. A művészek hangsúlyosabban reagáltak a korszak életérzéseire, társadalmi igazságtalanságaira.
A második teremben a két világháború közötti korszak fontos jelenségeit mutatták be. Egyfelől a technikai fejlődést, amelyet Ruzicskay György Repülés című festményével szemléltetnek. Másfelől pedig jó néhány műalkotás témája az akkori gazdasági világválság következménye: a szegénység és a munkanélküliség.
A harmadik terembe azon alkotások kerültek, amelyek előre jelezték mindazon szörnyűségeket, amelyek a második világháborúban bekövetkeztek. Például Leon Alex Bokszolók című festménye döbbenetesen ábrázolja a holokauszt előérzetét.
A modernista művészet erőteljes szociális és stiláris érzékenységet jelent, ugyanakkor fogékonyságot, nyitottságot az új művészeti kifejezésformák iránt. A kurátorok elsősorban olyan képzőművészeti munkákat válogattak be a tárlat anyagába, melyek az avantgárdhoz köthetők, és amelyek szociális érzékenységről tanúskodnak.
A festmények mellett a grafikák is különlegesek. Több alkotó is szoros kapcsolatban volt a váradi nyomdaiparral. Amint az ismertetőben olvasható: „Nagyvárad nyomdaipari szempontból nagyhatalom maradt. A Sonnenfeld-nyomda több szempontból is hatással volt a művészetre. Egyrészt grafikai megrendelésekkel a művészek megélhetését segítette. Másrészt művészi mappák és önálló litográfiák kiadásával a váradi művészet jellegére nézve is meghatározó módon járult hozzá a művek születéséhez.”
Fölösleges is tovább fűzni a szót. Kincsek ezek a ritkán látható alkotások a két világháború közötti művészeti élet szereplőitől.
(Megjelent a Várad 2022./8. számában)
