Mikor leszünk forradalmárok?
Akkor lesz forradalmár valaki,
amikor az utca túloldaláról a kiskatona
ráfogja a kalasnyikovot, és miközben
ebből a távolságból is tisztán látni,
hogy reszket a szája széle a félelemtől,
csak int a fegyver csövével, kotródj innen?
Akkor lesz forradalmár valaki,
amikor odaverekszi magát az első sorba,
mert hátulról nem lehet kivenni,
mi történik, és amikor a harckocsik
előtt felsorakozott zászlóalj parancsszóra
hirtelen kibiztosítja a fegyvereket,
olyan gyorsan szalad, hogy a hátsó
sorokból sokan lemaradnak mögötte?
Akkor lesz forradalmár valaki,
amikor egy darabos arcú, lerágott körmű
szőke lány, aki később majd
adómentességet kap, és sikeres
vállalkozó lesz, most kínos lassúsággal
írja fel egy ceruzacsonkkal az ő nevét is
az ideiglenes forradalmi tanács listájára?
Akkor lesz forradalmár valaki,
amikor véresen, agyba-főbe verve
bevonszolnak a megyeháza előcsarnokába
egy kirívóan jól öltözött járókelőt,
mert az utcán összetévesztették a megyei
párttitkárral, és alig sikerül lecsillapítani
a teljesen felajzott tömeget?
Akkor lesz forradalmár valaki,
amikor elhiszi, forradalom van, és persze
a forradalomban minden megoldódik,
mivel a forradalom maga a megoldás,
holott a forradalom valójában csak
a kérdés, amit eddig nem lehetett hangosan
megfogalmazni, de egyáltalán nem biztos,
hogy sikerül-e megtalálni a helyes választ?
Akkor lesz forradalmár valaki,
ha éppen nem írja mindenről megfeledkezve
készülő könyvének befejező részét,
vagy éppen nem fekszik otthon influenzával,
esetleg éppen nem utazik el valahova,
hogy egy eljövendő forradalomról
beszélgessenek régi barátaival?
Akkor lesz forradalmár valaki,
amikor érzi, nem mehet így tovább,
és ha végre eljön a forradalom,
látni fogja, valóban nem megy
az égvilágon semmi ugyanúgy tovább,
majd lassan arra is rá kell jönnie,
tulajdonképpen csak annyi történt,
hogy megnyitották a főbejáratot,
de egyébként ez pontosan ugyanannak
a világnak a színe vagy fonákja?
A szerző költő, szerkesztő, politikus.