„Megfürödtem a szeretetetekben” – Szilágyi Aladár könyvbemutatója
Szilágyi Aladár közíró, újságíró legújabb, kétkötetes művét mutatták be március 3-án a nagyváradi Posticum kulturális és ifjúsági központban. A Kortárs, magyar – Szilágyi Aladár íróportréi című könyv hatvan interjút tartalmaz. A beszélgetések zöme a Várad folyóirat és a Szépírók Társasága Törzsasztal-estjeinek vendégeivel készült Nagyváradon. Az esemény jó alkalom volt Szilágyi Aladár írói életművének áttekintésére is.
Az új művet – amely a Holnap Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg – a kötet szerkesztője, Szűcs László mutatta be. Mint mondta, jóllehet Szilágyi Aladár már évtizedek óta ír és publikál, jóval túl az ötvenedik életévén lett elsőkötetes szerzővé, a Klisszúra titkai című, 2006-ban publikált riportválogatásával. A mostani, a Kortárs, magyar azóta immár a 15. kötete a szerzőnek. Termékeny és szerencsés időszak volt ez számára. Szilágyi Aladár a kétezres években bebarangolta az országot – a Szilágyságtól Dobrudzsáig, Máramarostól a Bánságig, a Csángóföldtől Dél-Erdélyig. Jónéhány útjára elkísérte kollégája, barátja, Szűcs László fotográfusi, gépkocsivezetői, szerkesztői minőségében. Később európai kóborlásaiból is riportok születtek, írt például svájci, belgiumi, észak-olaszországi élményeiről. A riportkönyvek mellett több interjúkötet is készült, neves magyar történészekkel folytatott beszélgetései különböző témák szerint csoportosítva, a Szacsvay Akadémia évadaihoz igazítva. Mozog Nagy Imre egykori váradi postamester 20. század eleji önéletírásának feldolgozása is az ő munkája, a regényes emlékirat Jár a baka, jár címmel jelent meg. Különleges, szépirodalmi munka A Verita vándorai című könyve, fikció és valóság sajátos elegye. „Sokműfajú és tematikailag is szerteágazó érdeklődésű szerzővel van dolgunk” – fogalmazott Szűcs László. Meglehetősen sok műfajban mozog otthonosan: riport, interjú, esszé, publicisztika, ezen belül kedvelt, sajátos műfaja, a „glosszintás”. A történelem és az irodalom mindig is kiemelten foglalkoztatta. Az egyház ügyei is érdeklik, egy időben főgondnoka volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek. A nemzeti kisebbségek romániai helyzete szintén fontos témája, megmutatni szinte a teljesség igényével az úgymond egységes román állam tarka etnikai szőttesét. Képzőművészekkel is gyakran készített interjúkat, illetve esszéisztikus szövegekben foglalkozott munkáikkal, ezek kötetbe szerkesztése még adósság vele szemben. Legutóbb tavaly ősszel Jovián György váradi kiállításáról írt remek esszét.
Szűcs László három tulajdonságát emelte ki az újságíró Szilágyi Aladárnak: felkészültségét (rendkívül alapos, lett légyen szó bárkiről-bármiről; az online világgal is hamar megbarátkozott, szorgos nyomozóként gyűjti össze az anyagokat leendő riportalanyairól); empátiáját (eygetlen nap leforgása alatt ugyanolyan természetességgel, érdeklődéssel beszélgetett egy elképesztő mélyszegénységbnen élő dél-dobrudzsai muzulmán roma falu lakóival, mint a konstancai török konzulátus luxusfogadásának résztvevőivel); riporteri ötleteit (játékos megoldásokat alkalmaz, gyorsan alkalmazkodik az emberekhez, Térey János íróval például úgy indította a beszélgetést, hogy arra kérte, egyes szám harmadik személyben beszéljen önmagáról). Szövegei olvasmányosak, időtállóak, mostani kötetére is ez jellemző, ahogyan hozzáértéssel, jó ízléssel mutatja be az írók világát. Fiatal, illetve középgenerációs szerzők mellett néhány „nagy öreget” is megszólaltatott: Fejtő Ferencet, aki József Attila kortársa volt, Hubay Miklóst a díszpolgárrá avatása apropóján 90. születésnapján. Kakukktojásnak számít a könyvben a Makk Károly filmrendezővel készült interjú az íróportrék mellett, az idős rendező önéletírásának bemutatója volt a beszélgetés apropója. Az említett riportalanyokra közös jellemző a sok évtized múltán is teljes szellemi csillogás. Ez a 95. életévében járó nagyszalontai Dánielisz Endréről is bizton elmondható; vele egy másik Szilágyi Aladár-kötetben olvasható életút-beszélgetés.
A szerző egészségi állapota miatt nem lehetett jelen személyesen a Posticum ifjúsági és kulturális központban tartott könyvbemutatón, de az internet jóvoltából sikerült beszélgetni vele, látni és hallani őt. Szilágyi Aladár megemlítette: a műfajok közül két dolgot kedvel a legjobban, az interjúkészítést és a riportírást. Első anyagai még a Bihari Naplónál jelentek meg (amelyet egy időben nem csak újságíróként szolgált, hiszen egy ideig a kiadóvállalat igazgatója is volt), például nagyriport a váradi szeméttelep mellett élő cigánytáborról. Legutóbbi riportja az Erdélyi Riport online változata számára Stradivari hegedűkészítő mester cremonai házánál készült. Szilágyi Aladár büszke arra, hogy amikor a hírhedt Ioan Robu érsekkel interjúzott, érdekes válaszokat sikerült kicsalogatnia belőle a csángókkal kapcsolatban. Örökké emlékezetes marad számára a László Gyula történésszel készült interjú is, aki Nagyváradon hunyt el alig néhány órával az interjú elkészítése után.
A Kőrössi P. József által a Törzsasztal-estekre Váradra hozott írókkal készült beszélgetéseknek (és a könyveiknk) köszönhetően jobban megismerte a kortárs magyar irodalmat. Az írók közül kiemelte a tragikus sorsú Borbély Szilárdot, aki épp lelki válságban volt váradi látogatásakor, mégis megnyílt a megértő, érzékeny riporternek, beszélgetőtársnak. Kedvenc interjúalanyai közé tartozott még Esterházy és Nádas Péter, illetve Krasznahorkai László, aki ugyancsak nehezen megnyíló, de roppant izgalmas interjúalany volt. Meghatározó élmény volt számára a Péterfy Gergellyel való beszélgetés is, ő nagy írócsalád, Áprily Lajos és Jékely Zoltán leszármazottja. Az erdélyiek közül kedvenceiként említette Vida Gábort, illetve Visky Andrást, akivel sorstársak is voltak, és hamar szót tudtak érteni egymással. Szilágyi Aladár a kortárs írók megismerését ajánlja mindazoknak, akiket nemcsak a kötelező irodalom érdekel, mindez elengedhetetlen a mai kultúra részeként. Érdekes életutat bejárt emberekkel beszélgetett, izgalmas, különleges találkozásokban volt része. Fontosnak tartja a visszajelzéseket is, nagy öröm volt számára, amikor Makk Károly filmrendező azt írta neki: ilyen alaposan dokumentált beszélgetésben még nem volt része.
A szerző elmondta még: elkezdte összeszedni képzőművészeti témájú írásait, és nyomtatásra vár a magyar nemzet nagy csatáiról szóló beszélgetés-sorozata is. Az őt hosszas tapssal köszöntő közönségtől pedig ekként búcsúzott: „Megfürödtem a szeretetetekben.”
Befejezésül a könyv szerkesztője részleteket olvasott fel a kötetből: Esterházy írói munkamódszereiről, Fűzfa Balázsnak az irodalomoktatásról szóló véleményéről és Borbély Szilárd Csokonai Vitéz Mihály váradi napjairól szóló történetéből.
A könyvbemutató végén az érdeklődők kedvezményes áron vásárolhattak előre dedikált könyveket. A Kortárs, magyar című kétkötetes mű megvásárolható Nagyváradon az Illyés Gyula könyvesboltban, a Hobbi Libris könyvárusnál, a Várad folyóirat szerkesztőségében, továbbá hamarosan Kolozsváron az Idea könyvtérben, a Gaudeamus könyvesboltban, Marosvásárhelyen a Gutenberg könyvkereskedésben.