Megfilmesített értékeink
Megyénk számos természeti szépséggel és gazdag épített örökséggel büszkélkedő vidék. A helyi értéktárak feltérképezését, megóvását és népszerűsítését célul kitűző projekt révén most néhány kevésbé ismertre is ráirányulhat a figyelem.
Az Érmelléki Turizmusfejlesztő Egyesület Bihar megyei értékek a mi lencsénken keresztül elnevezésű projektjének köszönhetően nyolc kisfilm született a térség épített és természeti környezetének, kulturális örökségének bemutatására. A magyarországi mezőgazdasági minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával elkészült munkákat a székelyhídi Szabó Ódzsa Színházban mutatták be, előtte ismertették a projektet.
A szebb sorsot megélt bályoki Károlyi–Degenfeld-kastély históriáját bemutató kisfilm a XV. század végéig nyúlik vissza, amikor Pruisz János váradi római katolikus püspök az ottani ligetbe fából kastélyt építtetett német kézműves telepesekkel. Ebből sarjadt ki a későbbi angolpark és a ma is meglévő kastély. A nagy kiterjedésű arborétum közepén található háromszintes főúri lakot Károlyi Tibor és Degenfeld-Schönburg Emma emeltette 1896-ban. Két részre tagolódik, az úgynevezett nagykastélyra és raktárként, mosogatóhelyiségül és a kiszolgáló személyzetnek lakásként szolgáló szárnyra. Az árnyas kastélykert jól megtervezett sétányokkal lett kialakítva. Az 1947-ben államosított épületet gabonaraktárként, majd szanatóriumként használták, később pedig a parkban fellelt termálvízforrást hasznosítva fürdőt alakítottak ki. Jelenleg az elhanyagoltság, a lassú enyészet idejét éli.
A belényesszentmiklósi csonka templomtorony eredetileg a XIII. században épült templomhajóhoz tartozhatott. A toronymaradvány négyszög alakú, 4,6 × 5,8 méter alapterületű, magassága 16 méter. Feltehetően egy régebbi alapra épült. Díszelemei alapján hasonlóságot mutat a harinai bazilikával, illetve a herpályi templomrommal.
A Bihardiószegen található, Kossuth Lajost ábrázoló büsztöt 1896-ban avatták fel. Erdélyben elsőként az Érmelléken emeltek szobrot a forradalmár vezérnek; az alkotás kivitelezésére kiírt pályázatot Gerenday Antal és fia, Béla nyerte meg. 1932-ben a szobrot levették talapzatáról, a rontó szándék elől a református templom orgonájába rejtették el, hogy aztán a történelmi idő rövid kedvező fordulatának idején, 1941. március 15‑én ismét elfoglalja méltó helyét a talapzaton. Az impériumváltás után a mellszobrot ismét menekíteni kellett, egy kisjankai ház istállójának hídlásában, majd a padláson talált menedékre, hogy aztán egy alapos restaurálást követően 2002. szeptember 15‑én, Kossuth születésének 200. évfordulóján ismét talapzatára kerüljön.
A biharvajdai református templom építészeti értékére egy tragédia következtében derült fény. 1999 karácsonyának másnapján kigyulladt az épület. Akkora volt a tűz, hogy a torony harangjai is megolvadtak. A felújítás során derült ki, hogy már a tatárjárás előtti időben állt ott egy kis méretű plébániatemplom, s azt a XIII. század folyamán kibővítették. Később további változtatásokat végeztek rajta.
A mezőtelegdi reformátusok imádkozóhelye egy kora gótikus templom falrészeinek átmentésével épült fel Telegdi István, II. Ulászló király kincstárnoka jóvoltából a XVI. század első évtizedében. A XIV. és XV. századból származó falfestmények ma is láthatók a belső térben. A templom alatt található a Telegdi család sírboltja, oda temették Bocskai István feleségét, Hagymássy Katalint is, emellett más közismert személyek végső nyugvóhelyéül is szolgált az istenháza.
Az albisi reformátusok templomának építészeti értékét az építés technikájának és stílusának egyedisége adja. A torony például a szentély fölött magasodik. A templom eredetileg kétszintes volt, oldalfalain lőrésszerű ablakokkal. A toronyba való feljutás csak kívülről lehetséges, a széles falba épített, igen szűk lépcsőfolyosón, az úgynevezett gyilokjárón. A templomkertben turulmadaras emlékmű áll, mellette Irinyi Józsefnek, a 12 pont megszövegezőjének és Irinyi Jánosnak, a zajtalan gyufa feltalálójának mellszobra látható.
A székelyhídi Csíkos-tó része a Natura 2000 természetvédelmi programnak. A körülbelül 2,5 hektáron elterülő ingóláp ma már csak nevében hordozza a csík kifejezést, hisz ez a halfaj már kipusztult a területről, helyét különböző békafajok vették át. Az állandóan változó képet nyújtó terület legjelentősebb értéke a vidrafű és a tőzegmoha.
A révi fazekasság nagy múltra tekint vissza. Első írásos említése a XVII. századból való, az 1896‑os összeírás 50 fazekast és 175 ezer cserépedény készítését említi. 1937‑re e mesteremberek száma szinte megkétszereződött (90 főre nőtt), de volt idő, amikor jóval többen űzték ezt a mesterséget. A cserépedények készítésének munkafolyamatát bemutató kisfilmből az is kiderül, hogy az utóbbi évtizedekben a fazekasság egyre inkább visszaszorulóban van, a gyári termékek szűkítették a piaci lehetőségeket.
D. Mészáros Elek
Nyitókép: A bályoki kastély
Galériabeli fotók: A bályoki kastély madártávlatból; A belényesszentmiklósi templomrom; Biharvajda leégett templomában a harang is megolvadt; A Csíkos-tó természetvédelmi terület
(Megjelent a Várad 2022./7. számában)
