Könyvtárosváltás új környezetben
Megújult a Székelyhídi Városi Könyvtár. A jó hírhez még egy további is társul, Guba-Kerekes Zsuzsa személyében új vezetője van az intézménynek.
Nagy múltra visszatekintő kulturális tér az érmelléki kisváros könyvtára, 2002-ben ünnepelték meglétének fél évszázados évfordulóját. Korábban, már a XX. század elejétől is működtek különböző kisebb könyvtárak Székelyhídon. A Városi Könyvtár mellett a helyi középiskolában is hozzá lehet jutni olvasnivalóhoz, ennek ellenére a fiatalok előszeretettel járnak a művelődési ház emeletén berendezett tékába is.
Guba-Kerekes Zsuzsa édesanyja, Kerekes Terézia nyomdokaiba lépve vette át a „gondolatok birodalmát”; utóbbi három évtizeden át szolgálta a könyvszerető székelyhídiakat. A fiatal könyvtáros reklámgrafikus végzettséget szerzett 2008-ban, majd sikerült hivatásának megfelelő munkát vállalnia Nagyváradon. 2012 óta a kolozsvári Napsugár Kiadó illusztrátoraként is megmutatja tehetségét. Emellett időszakos kiadványokban is szerepel a neve. Az ecsetet már gyermekkorában kézbe vette, édesapja, Kerekes Géza ismert festőművész volt, és megismertette vele az alkotás e módjának önkifejező csodáját. Számtalan alkotótáborban megfordult már, munkáit különböző kiállításokon tekinthették meg. Kérdésünkre, hogy a festészeten belül milyen irányzatot érez legközelebb önmagához, elmondta: leginkább az alkalom, a téma szüli a stílust. Közel áll hozzá az impresszionista stílus, a külső terekben való „ecsetmozgatás” hozza ki leginkább belőle a belső ént. Talán a pasztellben tudja kifejezni leginkább önmagát.
Tavaly novemberben nem éppen ideális körülmények közepette vette át a könyvtár vezetését, mert a tékának is helyet adó művelődési házat teljesen felújították, ezért a könyvtárt ideiglenes helyre költöztették. Emellett a világjárvány is javában tombolt, ami tovább nehezítette az olvasókkal való kapcsolattartást. Helyszűke miatt az olvasnivalók is hellyel-közzel voltak szakszerűen elrendezve, a betűkre szomjazóknak pedig az ajtónál megálljt parancsoltak. Nem lehetett a könyvek között matatni, hirtelen ötlettől vezérelve beléjük lapozgatni, hisz ez egészségügyi szempontból potenciális veszélyt jelentett volna. Ezért a nyájas olvasó az ajtóban elmondta, hogy mit is szeretne, a könyvtáros pedig a küszöb fölött nyújtotta át a betűkbe öntött gondolatokat.
Szerencsére ezek a lidérces idők elmúltak – jegyzi meg mosolyogva Zsuzsa, bár, amint mondja, maga is elképedve tapasztalta önnönmagán, hogy mennyire kifordította az embereket a mindennapi megszokott életritmusukból a járvány. Most, hogy immár teljes gőzzel üzemelnek, mindenki keresgélhet a polcokon, szemelgethet a kötetekből. Eleinte háborgott is belül, hogy né, az általa szépen elrendezett könyveket ide-oda tologatják az olvasók, most aztán kezdheti elölről a rendrakást. „Te, Zsuzsa, ez az élet rendje, ezzel jár a könyvtári munka” – tudatosult benne a helyes hozzáállás.
A mintegy 34 ezer kötetből majdnem négyezret kiselejteztek, olyan könyveket, amelyek az állaguk miatt már nem voltak hasznavehetők, illetve a letűnt kor pártpropagandáját tartalmazták.
A könyvtár korábbi belső tere a renoválás után teljesen megváltozott: eltűntek a dohos, penészes falak, a rosszul működő cserépkályha a maga füstös „aurájával”, aminek lenyomata szürkéssé tette a vakolatot. A három részre osztott belső tér továbbra is megmaradt, csupán a bejáratot alakították át. A tematikusan elrendezett könyveknek kialakított helyiségek mellett lesz olvasószoba is, a fűtést termálvízzel oldották meg, s korszerűen felszerelt mosdók is növelik a látogatók komfortérzetét. A 30 ezer kötetből – mivel az új polcok befogadóképessége kisebb – csupán 15 ezret tesznek közszemlére, a többit máshol tárolják majd, illetve további selejtezésre is készülnek.
Az intézményt működtető önkormányzat minden évben meghatározott összeget különít el könyvek vásárlására. Emellett pályázati úton igyekeznek beszerezni újabb kiadványokat. A magyarországi Márai program jóvoltából az elmúlt évben száz gyönyörű kivitelezésű kötettel gazdagodtak.
Reményt keltő, hogy a fiatalok a leghűségesebb olvasók, ők a kötelező iskolai olvasmányok mellett a róluk szóló könyveket kedvelik. Ilyen slágerkönyv például Jeff Kinney Egy ropi naplója című sorozata, s ide sorolhatók Leiner Laura könyvei is. Guba-Kerekes Zsuzsa kezdeményezésére az olvasók véleménye alapján rangsorolják a tíz legnépszerűbb művet. Jelenleg Shalini Boland A titkos mama című könyve áll az élen.
A könyvkölcsönzés mellett több értékhordozó tevékenységet is szerveznek folyamatosan. A gazdag kínálatból a fiatal könyvtáros kiemel néhányat. Tavaly decemberben karácsonyi olvasóversenyt tartottak, húsvétra ez puzzle kirakóversennyé módosult. A résztvevők minden könyv elolvasása után megkapták a kirakós játék egy elemét, s akinek hamarabb összegyűlt a húsvéti témájú kép minden darabja, az lett a győztes. Féléves festőtábort is szerveztek, a legjobb munkákat kiállították. Gyermeknapra rajzversenyt tartottak, a fiataloknak kedvenc könyvük főhősét kellett megmintázniuk. A közeljövőben kerül sor annak a fotópályázatnak az eredményhirdetésére, amelyre az Érmellék műemlékeit megörökítő munkákat vártak.
Guba-Kerekes Zsuzsa továbbra sem fogyott ki az ötletekből, újabb terveket tartogat tarsolyában, az olvasás megszerettetése mellett az értékteremtő szándék kifogyhatatlan kútfő számára.
D. Mészáros Elek
(Megjelent a Várad 2021/8. számában)
