A kommunizmus áldozatainak emléknapja Nagyváradon
A Magyar Polgári Egyesület által létrehozott Polgári esték nevű rendezvénysorozat következő előadására február 25-én, vasárnap 18 órától, a kommunizmus áldozatainak emléknapján kerül sor a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében, a Teleki (ma Városháza/Primăriei) utca 27. szám alatt.
A rendezvényen Borvendég Zsuzsanna történész tart előadást és mutatja be könyveit. Az Impexek kora, A hálózat pénze, A hálózat emberei, A kádári Magyarország titkos élete, A cég megnyertjei, a megnyertek cégei című kötetekből a Kádár-rendszer egy olyan oldalát ismerhetjük meg, amelyről eddig keveset hallhattunk. Megismerhetjük belőle Kelet és Nyugat cinkos és sokszor cinikus együttműködését, filmbe illő epizódok elevenednek meg előttünk a titkosszolgálatok külkereskedelemre való ráépüléséről és az így végrehajtott akcióikról, figyelemmel kísérhetjük egy olyan gazdasági-pénzügyi hálózat kiépülését, amelynek tevékenysége Magyarország gazdasági teljesítőképességét is nagyban befolyásolta.
Borvendég Zsuzsanna a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történészi diplomát, majd lediplomázott a PPKE Jog- és Államtudományi Karán is. A PPKE BTK doktori iskolájában 2016-ban védte meg disszertációját, amelynek címe: Újságírók és külkereskedők a Kádár-rendszer hírszerzésében.
1999–2019 között tudományos kutatóként dolgozott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, jelenleg a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. Kutatási területe: Magyarország 1945 utáni története, a titkosszolgálatok és a politikai rendőrség működése.
Borvendég Zsuzsanna így foglalja össze kutatási eredményeit: „Történészként megdöbbenve olvasom azokat a szakmabeli véleményeket, amelyek szerint a szabadkőművesség politikai szerepvállalása és befolyása a történelem eseményeiben – akár Trianon történéseiben – pusztán kitaláció, konteógyártás vagy mese lenne. Mivel a polémia során megjelent cikkekben többször hivatkoztak az én kutatásaimra is, megszólítva érzem magam, hogy saját eredményeimmel támasszam alá a titkos társaságok, hálózatok jelentőségét. A pályám elején szembesültem azzal, hogy az általam feldolgozott és értelmezett levéltári források nem illeszthetők be abba az általánosan elfogadott (kizárólagosnak és szakmainak nyilvánított) értelmezési keretbe, amelyben a Kádár-rendszerről kellett volna gondolkodnom, így az akadémiai körök támogatására aligha számíthattam. Egyértelművé vált, ha meg szeretném érteni, mi is történt itt valójában 1945 után, és választ akarok kapni arra, miért siklott ki a rendszerváltás, muszáj új kérdéseket feltennem, és új metódussal kell a kutatást elkezdenem. Akkor még nem tudtam, hogy az út, amelyre léptem, nem más, mint a hálózatkutatás…”
Borvendég Zsuzsanna könyvei rendszeresen vezetik a legnagyobb magyar internetes könyváruházak eladási listáját történelem kategóriában. Könyvei népszerűségét mutatja, hogy például A hálózat pénze című kötetet egy hónap alatt háromszor kellett utánnyomni, az olvasók több mint tízezer példányt vásároltak a kötetből. A nagyváradi előadás alkalmával az említett könyvel kedvezményesen vásárolhatók meg.
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását minden év február 25-én a magyar Országgyűlés rendelte el 2000-ben. Négy évre rá felavatták Nagyváradon azt az emléktáblát, amely a Partiumi Keresztény Egyetem mai székházának belső udvarán, az ún. partiumi panteonban található. Tőkés László királyhágómelléki református püspök és Rózsás János egykori Gulag-fogoly avatta fel Deák Árpád alkotását. A bronz domborműves emléktábla felirata: A kommunizmus áldozatainak emlékére – „kiket kiirtott az idő gazul”. A vasárnapi könyvbemutató is ennél az emlékjelnél zárul koszorúzással.