Kaukázusi krétakörben a Szigligeti Társulat
November első vasárnapján mutatja be az évad első nagyszínpadi produkcióját, Bertolt Brecht és Paul Dessau klasszikusát, A kaukázusi krétakört a nagyváradi Szigligeti Társulat. Az előadással kapcsolatos néhány tudnivalót a színház páholyelőcsarnokában megtartott sajtótájékoztatón ismertették az alkotók.
A produkció rendezője, a váradi származású Anca Bradu elmondta: ez a negyedik közös munkája a Szigligeti Társulattal. Méltatta a színészeket, az egész truppot, hangsúlyozván: a Szigligeti az egyik legjobb társulat ma Erdélyben. Ugyanis van intelligenciája, változatos színészi eszköztára, érzékenysége, egyénisége, küldetése. A kakukázusi krétakör próbáit júliusban kezdték el, ám a színtársulat elfoglaltsága, fesztiválokon való részvétele miatt megszakításokkal dolgozhattak. Hozzáfűzte: összetett munka volt ez a próbafolyamat. Az előadást a kiváló színészi alakítások és a Brecht által felvetett téma mélysége valódi közösségi eseménnyé avatják. Véleménye szerint az előadás nagy fontosságal bír majd a társulat életében.
A rendező megfogalmazása szerint: „A kaukázusi krétakör Brecht munkásságának egyik legerőteljesebb alkotása, ennek ellenére keveset játsszák a színházak, mert első pillantásra nagyon bonyolult darabnak tűnik, és nagy szereposztást igényel. Ennek ellenére a dráma alapvető konfliktusa és tanulsága egyaránt hozzáférhető a nagyközönség számára is. Amint azt egyébként Brecht is elmondta, a történet két régi kínai legendából ered, amelyek két, ma is rendkívül aktuális és örökké emberi témát dolgoznak fel: a jó fogalmát a gonosz világában, az igazságosság tematikáját, illetve az ember saját identitásának kérdését. A krétakör példázata a régi salamoni bölcsességből ered, amelynek alapkérdése az, hogy kié a gyerek, amikor két anya vitázik róla: azé az anyáé, aki megszülte, vagy azé az anyáé, aki felnevelte és aki az életét áldozta érte? Ennek az ősi történetnek rendkívül sok aktuális rétege van, hiszen kultúráink közötti sokféleségről, valamint a kegyetlenség és igazságosság örök harcáról beszél.”
A vasárnap közönség elé kerülő produkciót beharangozó sajtóanyagban ez is olvasható: „A Li-Hszing Tao XIV. századi kínai szerző művéből átemelt krétakör és a salamoni ítélet motívumát Brecht a náci seregek döntő vereségeinek időszaka felől értelmezi. Zarándokútja során a főhősnő a legkülönfélébb emberekkel találkozik, a dráma kalandjai azonban mind egyetlen tanulság felé mutatnak: a másik iránti szeretet jegyében történő együttélés képes elűzni a hatalmasok világát betegségként megfertőző rosszat. Előadásunkkal folytatni kívánjuk A mi osztályunk című nagysikerű produkció által felvetett lelkiismereti kérdésekről szóló közösségi párbeszédet.”
Anca Bradu arról is szólt, miszerint Brecht olyan szerző, aki egyszerre mesél és kérdez. A közönség fogékonyságára, érzékenységére is szükség van, hogy „lásson” és „halljon”. Brecht szövege erős, sok fantázia és játék is rejlik a darabban.
Andra Bădulescu Vișniec díszlet- és jelmeztervező kiemelte, hogy a színpadi látvány megalkotásánál részben a német expresszionizmus, részben a közel-keleti folklórhagyomány inspirálta. Absztrakt, stilizált hátteret hozott létre az előadásbeli történésekhez. „A darabbeli helyszín, az elképzelt Grúzia akár a mi környezetünk is lehetne, ezt a képzetet erősíti az előadás szimbolikus térhasználata, amelyet részletgazdag, ’színház a színházban’ jellegű jelmezek egészítenek ki.”
Mălina Andrei koreográfus szintén negyedik alkalommal dolgozik együtt a társulattal. Mint kifejtette: „Kivételes lehetőség, hogy az ember ilyen rátermett művészekkel dolgozhat együtt. Az előadásban a szöveg és a mozgás egymással szimbiózisban létezik, az összetett mozgásformák kivitelezésében a színészek olyan koncentrációról és összhangról tettek tanúbizonyságot, amely prózai társulat esetében nem szokványos teljesítmény.”
Czvikker Katalin főigazgató hangsúlyozta: „Kiemelten fontos számunkra, hogy a társulatok magas szakmai színvonalon dolgozhassanak, ezért nagy örömöt jelent, hogy Anca Bradut ismét köreinkben köszönthetjük.”
Az előadásban a Szigligeti Társulat tizenöt színművésze, valamint meghívott művészek is közreműködnek: Ababi Csilla, Csatlós Lóránt, Csepei Márk m.v., Dimény Levente, Dobos Imre, Fábián Enikő, Fodor Réka, Gajai Ágnes, Hunyadi István, Kardos M. Róbert, Kiss Csaba, ifj. Kovács Levente, Körner Anna, Sebestyén Hunor, Szabó Eduárd, Szotyori József, Tasnádi Sáhy Noémi színművészek, valamint Dombi Dávid, Kurucz Tibor és Marcu Ágnes zenészek.
A bemutatóját rendhagyó módon nem pénteken, hanem november 5-én, vasárnap 19 órától tartják a Szigligeti Színházban. Az alkotók és a színház munkatársai valódi közösségi élményt szeretnének nyújtani a színházbarátoknak, ezért az érdeklődők a premierre normál áron válthatják meg jegyeiket, a szervezők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az előadásra a Szigligeti-bérletek érvényesíthetők.
A kaukázusi krétakört november folyamán még három alkalommal tekintheti meg a közönség: november 18-án, szombaton 17 órától (Papp Magda-bérlet), november 19-én, vasárnap 19 órától (Halasi Gyula-bérlet), illetve november 25-én, szombaton 17 órától (Tanay Emil-bérlet).
Jegyek és szabadbérletek még kaphatók a színház jegypénztárában (hétfőtől péntekig 14-19 óra között, valamint egy órával az előadások előtt), helyfoglalásra online, a www.biletmaster.ro oldalon is van lehetőség.