Legalább
Ahogy a fák nyújtják ágaikat a tájba úgy nyújtom én is kezemet felétek s ha...
Ahogy a fák nyújtják ágaikat a tájba úgy nyújtom én is kezemet felétek s ha...
Észrevétlenül ejtőernyőztek le tolluk alá rejtették a lángot s mire a reggel kéket szórt az...
Öreg barackfánk pillangó-törzsében emlékek tüzesednek: jössz felém bogárbőr szoknyádban szemedből kigöngyölt csillagok folynak.
Egy tenyérnyi tűz lapul még az égen lassan karcsúsodik lepény-melegét szétszórja a hegyre azután elkezd...
Elteltem az élettel mint piócák a vérrel silányság mannája hull s betömi a számat érett...
A semmiben nem tárul látóhatár nem kéklik égbolt nem tündöklik hold nem terebélyesedik hegy s...
Hideg fejjel, józanul, érzelmek nélkül. Ezen még túl kell esni… – gondolta Krisztina Holder. Leült...
Résen Valaki figyeli meddig terjedek. Rettenet Csörömpölő múltunk halk nesszé alázkodik. Kölcsön Viszont...
1. megtévesztő nyomok tengerpartra visznek, vésőt tartó kéz fogad, kőből faragja arcomat 2. nem tudom...
Copyright © 2025 Várad Kulturális Folyóirat
made by balu