De te itt maradsz
Még pirkadat van. Látod, alkonyul. Ellüktet a táj. De te itt maradsz. A részvét rád...
Még pirkadat van. Látod, alkonyul. Ellüktet a táj. De te itt maradsz. A részvét rád...
Összerándul a lég, a szó, Dadog a fény, éj bevakol. Füst vonaglik a kéményből, Űzi...
Zuhan az olajág. Ne takard el szemed. Messziről jött a madár. Szárnyra vette az eget....
A reménység mezején vágtat velem a ló. Alatta reszketve dübörög a föld. Változás szele kap...
Felfekvéses gondolatok. Az idő idegvégződés. Honnan üt át a fájdalom, Ha karantén a létezés? Nem...
Testhajlatokban eleven sebek: Tudjuk, nem hordozhatatlan semmi. Tapogathatják mosatlan kezek, bűneink bozótját át kell szelni....
Ha majd a vérkör kiszakad a tájból, és egyre hasít a pengés üresség, nem lesz...
Vérzik a tükör. Leláncolva, kitámasztott szemhéjakkal ámulsz hogy vagy még. E határod előtti mocsárban, gúzsba...
Cédának látom magam, pedig csak a képzelet bujkál bennem, olvadt tükörbe nyomva a kelyhemből lobbanó...
Copyright © 2024 Várad Kulturális Folyóirat
made by balu