2016. május 31 | Ozsváth Zsuzsa | Irodalom

indokolatlan kedv (lyukas élet)

valami indokolatlan kedv

leng be engem

e rendetlen reggelen.

ha beborul a homlok,

magamból kiborulok.

ráncba szedem a mimikám;

s míg oldalt beszegem, még látom,

hogy szivárog át a gáton

messzeségbe nyúló nyálam.

Megjelent a Várad 2015/10. számában.