2012. október 16 | Demény Péter | Irodalom

Ígéret

Beszéltem a forradalommal,
azt mondta, többé nem falja fel a gyermekeit,
eszik majd vajas kalácsot mogyorókrémmel és kakaóval,
felvágottat sajttal, hagymával és kenyérrel,
meleg szendvicset vagy rántottát,
szóval, ilyen mindennapi dolgokat,
ahogy egy rendes társadalmi jelenséghez illik,
nem is tudja, mi ütött belé,
többé nem tesz olyant, higgyem el,
persze ez csak ígéret, mint a korábbiak,
senki sem sejtheti, vajon ezt betartja-e végre,
én ugyan sütöttem egy csomó kalácsot,
a pincében már alig fér a sajt,
a hűtőben a felvágott meg a vaj,
ha csak rajtam múlna, semmi baj nem lenne,
de hát vagy kétszázötven éve ezt ígéri.