Idegenek
Csúszkál a fény az árkádok alatt
A valóság többé meg ne tévesszen
Visszajönnek a régi lányok
S mint tátongó fényhalak
Még feltűnnek egyszer a vénülő nyárban
Még rád vetik egyszer vádlón szemük
Még egyszer talán át is ölelnek
Hajnalig várnak a szomszéd lakásban
Bekopognak a napfelkeltével
Mit egykor vetettél most arasd
Mondják s búcsúznak szótalan sorra
S ajtódon nem tudsz mit kezdeni a névvel.