ha rám bízod
hogy ilyen esetekben
az okkersárga szoknyád,
a fehér csipkeruhád,
netán az a bő, tarka foltos
van-e rajtad épp, és persze
véletlenül – mindegy is.
Mégis, ha választhatok:
az okkersárga legyen, amelybe
hirtelen megfordulva
a nedves virágföldtől
fekete ujjadat majd megtörlöd.
Aztán úgyis elfelejtjük
a leves alatt elzárni a gázt,
és nem jut idő redőnyt
engedni a szűretlen fényre.
Egy biztos, az éppen
megcsörrenő telefont felvenni
már egyikünk se akarja.