Érmihályfalvi gyökerű az új irodalmi Nobel-díjas költő
Október első napjaiban hozták nyilvánosságra, hogy a 2020-as irodalmi Nobel-díjat Louise Elisabeth Glück amerikai költőnő kapja életművéért. Az indoklás szerint „összetéveszthetetlen költői hangja miatt, amely szigorú szépséggel egyetemessé teszi az egyéni létet”. A magyarországi híradások arról is beszámoltak, hogy az író apai nagyszülei Magyarországról vándoroltak ki az Egyesült Államokba. Arról, hogy kik is voltak ők, nagyon érdekes, Bihar megyei vonatkozásokat közöl a Szombat hetilap online kiadásában közölt cikkében Kiss Gábor vecsési tanár.
1900 decemberében érkeztek New Yorkba az írónő nagyszülei, Glück Henrik, valamint Moskovitz Terézia, akik mindketten érmihályfalvi magyar zsidók voltak. Ekkor, a huszadik század elején a település mintegy 6000 lakosának egyötöde volt zsidó vallású.
Louise Glück felmenői tevékenyen részt vettek Érmihályfalva életében, jelentős szerepet vittek a polgárosodásban. Nagyapja, Glück Henrik, míg ott élt, a „Feldmann és Glück” fakereskedést vezette. Dédapját is Glück Henriknek hívták, és feltételezik, hogy azonos azzal a Glück Henrikkel, aki honvédként harcolt az 1848/1849-es szabadságharc idején.
A Glück család tagjai ott voltak az ortodox hitközség vezetői, illetve a mihályfalvi zsinagóga építtetői között. Részt vettek a helyi takarékpénztár, népbank és képviselőtestület munkáiban. Érmihályfalva kávégyárában, a Beck Pótkávégyárban az igazgatóságban ült Glück Adolf. Dr. Glück Sándor ügyvéd harcolt az első világháborúban. Az 1915-ös isonzói csaták után Károly Csapatkereszttel tüntették ki. A település híres malmát, a Gizella malmot Glück Benő alapította és vezette. Egyébként néhány hete az alapkőletétellel kezdődött meg az a beruházás, amelynek célja a Gizella-malom felújítása és kulturális központtá való átalakítása.
A Glück család tagjai többször is a helyi Feldmann család tagjaival házasodtak, Louise Glück két dédszülője is Feldmann volt. A Feldmannok közül Tivadar a kisváros híres méhésze volt, Aladár pedig első világháborús fényképészként háborús hősnek számított. A család karácsony táján a szegény keresztényeknek, az első világháború idején pedig a harcoló katonáknak és a vakságot szenvedett katonáknak adakozott.
Az nem derül ki az idézett írásból, hogy a fiatal pár miért döntött a múlt századelőn az Újvilágba való kitelepülés mellett.
Címlapképen: Louise Elisabeth Glück, valamint Glück Lajos érmihályfalvi üzletének képe
