Doktor Danyek iróniája és empátiája
Egy orvos-költő humoros karcolatait kínálja Fábián Sándor nemrég, a Nagyváradi Könyvmaratonon bemutatott, Doktor Danyek esetei című posztumusz kötete, meély a Holnap Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg.
Fábián Sándor az első Forrás-nemzedékhez tartozó költő. Eredeti hivatását, orvosi praxisát is mindvégig megtartotta. A versek mellett prózát is írt: novellákat, fanyar humorú karcolatokat, amelyeknek főszereplője Danyek István, azaz Doktor Danyek. Ezen elbeszélések különféle lapokban jelentek meg az évek során. A két éve elhunyt Fábián Sándor írásai most egy füzérre kerültek, a prózakötet a XI. Nagyváradi Könyvmaratonra jelent meg a Várad Kulturális Folyóirat gondozásában. A szerzőről és orvosi történeteiről Szűcs László, a Várad főszerkesztője beszélgetett a szerkesztőségben Fábián Sándor lányával, Fábián Judittal, a kötet társszerkesztőjével.
Fábián Sándor 1937 nyarán született Nagyszalontán, a nagyváradi Klasszikus Líceumban érettségizett, majd 1962-ben orvosi diplomát szerzett Marosvásárhelyen. Néhány esztendeig Sarmaságon bányaorvosként tevékenykedett, majd nyugdíjba vonulásáig több évtizeden át Nagyváradon volt üzemorvos. 1990 februárjától szerkesztője volt a Kelet-Nyugat hetilapnak, későbbi folyóiratnak, egészen annak 1996-os megszűnéséig. Költőként a hatvanas évek elején indult, első kötete a Forrás-sorozatban jelent meg az Irodalmi Kiadónál 1964-ben Nehéz szépség címmel. A művet – más kritikusok mellett – kortársa, Szilágyi Domokos is méltatta. Doktor Danyek figurája több évtizede született meg, többnyire a helyi napilapban publikálta karcolatait, míg a bányaorvosi élményeket feldolgozó ifjúkori Danyek-történetek egy éven át folytatásokbnan az Erdélyi Riport hetilapban jelentek meg már a kétezres években. Fábián Sándor 2017 júniusában, egy nappal 81. születésnapja után hunyt el.
Fábián Judit mesélt arról, hogy édesapja igyekezett különleges, beszélő nevet választani orvosi történetei főszereplőjének. Egészségügyben dolgozó kollégáiról, a sarmasági bányatelep működéséről, a hetvenes évek valóságáról írt többek között ezekben a karcolatokban. Hogy miként élte meg orvosi és költői énje kettősségét? A bányavidéken hátborzongató dolgok is történtek. Bányaomlás, súlyos sérülések, leszakadt karú emberek, halottak. Azokban a helyzetekben óriási önuralommal élte meg az eseményeket, és tette, amit tennie kellett orvosként. Utólag jött ki rajta az idegesség, csapódott le a stressz hatása, és nagy-nagy érzékenységgel írt ezekről a dolgokról. Ekként volt föllelhető a személyiségében a költői érzékenység és az orvosi rutin.
Mint elhangzott: az Erdélyi Riportnak írt szövegeit zsörtölődve írta, nehezen viselte a terjedelmi korlátokat, a minden héten azonos terjedelmű szövegek leadását. Mégis, ezek az írások alkotják a könyv legegységesebb részét. Filmszerűség is jellemzi ezeket a karcolatokat, melyek a hatvanas-hetvenes évek hangulatát idézik.
Visszatérve Doktor Danyekhez, vagy ahogyan tréfásan megjegyezte valaki, a szocialista Doktor House-hoz, jól tükrözik e karcolatok a különféle korszakok hangulatát. Megtalálható bennük az irónia – például a szocialista ipar értelmetlenségét illetően, amikor maggyöngy-gyárról s effélékről írt. Ugyanakkor az empátia is jellemző az elbeszélésekre.
Otthon, a családjának beszélt orvosi emlékeiről, de a Danyek-sztorikról nem nagyon mesélt Fábián Sándor. Idősebb korában otthonülővé vált. Nem nagyon lehetett kimozdítani a saját kuckójából, a rosszkedv sokszor rátelepedett. A Doktor Danyek-történeteket sem volt kedve előkeresni. Nemrégiben Judit kiskutyája talált rá egy dossziéra az egyik szekrény háta mögött, amely jó néhány Danyek-szöveget tartalmazott, ezek egészítették ki az archívumokból fellelt publikációkat. Fábián Judit hozzáfűzte: valószínűleg még kerülhetnek elő kéziratok a hagyatékból.
A karcolatfüzér Nagyváradon az Illyés Gyula könyvesboltban, a Hobby Libri könyvárusnál, a Várad folyóirat szerkesztőségében, míg Kolozsvárt az Idea Könyvtérben kapható.