Kulturális folyóirat és portál

Bartha László Zsolt kép

2020. május 14 | Bartha László Zsolt | Irodalom

Die Traumdeutung

A vágy ilyen
módon tehát megjelenik képileg,
de az álom nem közvetlenül, hanem átvitt értelemben,
utalásszerűen ábrázolja azt.
Az álomban tehát levezetődik a tudattalan vágyak energiája,
a lelki szerkezet mentesül a feszültségtől,
az ember pedig tovább alhat. (wikipédia)

Veled álmodtam,
hogy a szüleim ott voltak nálad Váradon,
én meg kérdeztem, hogy nem zavarnak-e.
Betegek voltak, és te
ápoltad őket.
Megkértelek, hogy vigyél el az autómig,
elhagytunk egy villamost, hátul ültem,
az anyósülésen anyám.
Szóval elhagytuk a villamost,
féltem tőle, Vásárhelyen nincs villamos.
Ki volt festve a szemed. Zöldre, mint
Szabó Magdának.
Interjút készültél adni.
Anyámat megszerette a macskád.
Kérdeztem, biztos nem zavarnak a szüleim?
Mondtad – miért zavarnának?
Ebben a helyzetben? –
jelentsen ez bármit is. Ja. Elmenőben
láttam, feketében voltál, olyan jumpsuit,
amit barna övvel kötöttél meg,
így jobban látszik vékony derekad.

Anyám mondta, igen,
hogy a macska már nem fog elmenni tőlem,
Ovidiu (a szomszédom, gyerekkorom óta szinte semmit nem beszéltünk)
dagadt macskája, akinek hetente egyszer kell denevért adnom.
Kérdeztem anyámat a patika előtt, hogy ti teljesen hülyék vagytok?
Ebben a helyzetben? Ennyi.
Ja.
Miközben hazafele mentem, egy gyerek a Junona előtt
(kocsma, többnyire itt itta le magát apám, itt ment át az üvegen,
úgy, hogy észre sem vette, hogy átment az üvegen, pedig vastag volt,
levághatta volna a fejét, de a vállát vágta le, nem el, hanem le, de erről majd máskor,
más felületen)
egy medveboccsal birkózott,
de ebben nem volt semmi meglepő,
inkább az, hogy olyan táskám volt a 90-es évekből,
amit sem a vállamra, sem a hátamra nem tudtam venni,
sehova.
Nagy és csak kézben lehet vinni.
Ez nem vers. Nem. Nem.
Álmodtam, most ébredtem fel,
és akkor leírtam így jelentésszerűen.

Copyright © 2024 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu