A britanniai barakklét mindennapjai
Az Albion fóliasátrai alatt című, D. Mészáros Elek újságíró által írott riportkötetet és a Várad kulturális folyóirat februári számát mutatták be a nagyváradi Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár amfiteátrumában. A riportkönyv szerzőjével Máté Zsófia, a Várad szerkesztője beszélgetett. D. Mészáros Elek mesélt a „britanniai barakklét” mibenlétéről, a külhoni munkavállalók mindennapjairól, nehézségeiről, valamint a komorság vagy épp egyhangúság közepette fel-felcsillanó örömökről is.
D. Mészáros Elek újságírónak e kötetbe foglalt szocioriportjai folytatásban jelentek meg az egykori Biharország folyóiratban 2019–2020-ban, illetve az elmúlt év során a Váradban. Egy angliai kertészetben vendégmunkásként szerzett tapasztalatait vetette papírra. Amint a fülszövegből is kiderül: „Közel félévet töltött a szerző mezőgazdasági munkásként az angliai Gloucestershire megyében, román, bolgár, lengyel munkavállalók társaságában, jólszervezett, hierarchikus rendszerben. A Brexit előtti hónapokban fóliasátrakban és lakókonténerekben kelet-közép-európai munkavállalókkal együtt megélt idő lenyomatait őrizte meg az érzékeny riporteri tekintet (…).” A könyv a Holnap Kulturális Egyesület kiadásában jelent meg, a szöveget Szűcs László gondozta, a borítótervet Ozsváth Zsuzsa készítette.
Amikor D. Mészáros Elek nyakába vette a világot, s nekivágott ennek az angliai útnak, egyrészt persze a jó, vagy legalábbis jobb pénzkereseti lehetőség kecsegtette, másfelől az újságírói kíváncsiság is sarkallta. Soha nem volt ennyire messze, és ily huzamos ideig távol az otthonától. A fizikai távolság sokszor a szemnek láthatatlan kötelékeket vág el, különféle változásokat hoz a távollét az ember életébe, lelkébe. Valóságos érzelmi dömping keletkezett őbenne is. Sok mindent újra kellett értelmeznie, s hazatérte után le kellett ülepednie benne bizonyos dolgoknak, amikor visszatekintett az ottani történésekre.
Megannyi különleges figurára bukkant ezen az angliai farmon. Mindenki a maga módján birkózott meg a honvággyal, a mindennapi problémákkal, az idegen földön való boldogulással. Volt, aki szerint Angliában két dolgot lehet leginkább tenni: butulni és pénzt keresni. Jó néhányan az alkoholba menekültek a gondok elől.
Külön nemzetiségek szerint csoportosultak, ami nem azt jelenti, hogy nem volt „átjárás”, kapcsolat a különféle nációk között. Elek ott-tartózkodása idején a bolgárok voltak a legösszetartóbbak. Ami a nyelvi nehézségeket illeti: mindenki tudott legalább egy picit angolul, meg aztán lehetett „kézzel-lábbal” beszélgetni, valahogy mindig megértették egymást. És ha mást nem, egy kis skót whisky mindig megoldotta a kommunikációs problémákat…
Fölfigyelt arra is, hogy az ottani emberek a mai napig írott sajtótermékeket olvasnak, nyolc-tíz kiadványt is megvásárolt egy-egy ember az újságosnál. A helybéli kisvendéglőben, miközben ették a tojásrántottát, lapozgatták, böngészték az újságokat. Az érmelléki riporter Ady korában érezte magát e pillanatokban…
D. Mészáros Eleket a hite és a humorérzéke sok mindenen átsegítette. Szomorú embermesék mellett sikertörténetekről is beszámolhatott krónikájában. Például egy férfiról és egy nőről, akik ebben az angliai kertészetben találtak egymásra. Szépen, lassan bontakozott ki a szerelem kettejük között. Az asszony, akinek még öngyilkossági kísérlete is volt, a szerelem hatására mindjobban kivirult. Öröm volt nézni mosolyát, szeme csillogását. A másik sikertörténet pedig egy érmelléki agrármérnöké, aki az Angliában megkeresett pénzét itthon befektette, gyönyörűen virágzó kertészetet létesített.
Amikor elkezdte publikálni D. Mészáros Elek a riportfüzér néha megható, olykor megdöbbentő, másszor lelket melengető, irodalmi igényességgel megírt részeit, sok jó visszajelzést kapott az olvasóktól. Ezért is adódott később a könyvötlet. A kötet Nagyváradon megvásárolható az Illyés Gyula és a Libris Antica könyvesboltokban.
Nyitókép: D. Mészáros Elek és Máté Zsófia
Fotó: Alin Maghiar
