Az örök gyermekségtől az akármi másig
Hosszú tanulmányokat tud írni sok mindenről, miközben rendkívül találékony, kreatív alkotó; egyebek mellett tízmondatos kritikákat ír, a gyermekkönyveiben pedig különleges világot teremt Balázs Imre József, akit Demény Péter faggatott a X. Nagyváradi Könyvmaraton harmadik estéjén a Szigligeti Stúdióban. Balázs Imre József néhány saját megzenésített gyerekversét is előadta, énekelt és gitározott, a dalok között pedig mesélt az érdeklődőknek a gyermekversek mibenlétéről.
Balázs Imre József őrzi a lelkében az örök gyermekséget. Mint mondta, másképp nem is lehetne gyerekverseket írni. Ami a gyermekirodalmat illeti, Weöres Sándor a kedvenc szerzője. Elárulta: segédei a gyerekségben a saját gyermekei. A két lánya jóvoltából újraél bizonyos dolgokat a saját gyerekkorából. Izgalmas az, ahogyan a kicsik kezdik tanulni a nyelvet, meg ahogy a gyerkőcök szavakat találnak ki. „Elég csak figyelni, s már kész a vers” – állapította meg a költő. Valahogy úgy alakult, hogy 2009 óta épp háromévente jelentek meg a gyermekverskönyvei a Koinónia Kiadónál, a Hanna-hinta, a Blanka birodalma, az Álomfarsang, az idén meg a Kirándulás a felhőben, ez utóbbi régi és új írások gyűjteménye.
A gyermekek csudajókat tudnak ám mondani. Például „kedvenc legyem a pillangó”, illetve Blanka lányának egyik szava, a cicánka. Ezek mind-mind ihletők, s eszébe juttatnak mindenféle érdekes dolgot. A gyerekek persze cseperednek, ám továbbra is érkeznek tőlük impulzusok. Balázs Imre Józsefet foglalkoztatja az is, hogy van-e ifjúsági vers. Gyűjti továbbá azokat a helyzeteket, amikor természetesen van jelen a felnőttek életében a vers. Ilyen például a húsvéti locsolás, az esti olvasás a gyermekeknek, a farsangi vigasság.
Előbb a versek születtek meg, aztán jöttek a dalok. Balázs Imre József régebben zenélt együttesben is, főleg feldolgozásokat játszottak, a Metallicától Bródy Jánosig elég széles volt a repertoár, és akadt néhány saját kísérletük is. Amikor elkezdték hívni különféle gyermekfoglalkozásokra, a zene új lendületet adott neki. A Kirándulás a felhőben CD-melékletén 16 dal található.
Mindenik gyermekkötetéhez más-más képzőművész készített rajzokat. Ő javasolt a kiadónak illusztrátort. Többféle rajzolási stílusba is bele lehet szeretni, és ezek a rajzok különleges világot teremtenek a könyvben a szöveg mellett.
Demény Péter a műfordításairól is kérdezte Balázs Imre Józsefet, aki elmesélte, amikor román avantgárd költők verseit olvasta, rábukkant Gellu Naum költészetére. Majtényi Erik lefordította Gellu Naum verses meseregényének egy részét Zebegény, a pingvin címmel. Ám a magyarra fordított anyagból hiányzott az eredeti szövegnek a fele. A másik felét fordította le ehhez Balázs Imre József, aki elmondta még: Majtényi a rímek kedvéért változtatta a kalandos életű pingvin nevét Apolodorról Zebegényre, hiszen az eredeti román szövegben bravúros rímhelyzetet teremtett a költő, de az -or szótagra a magyar változatban nehéz lett volna rímeket találni 14 soron keresztül.
És hogy mi mindenre készül még Balázs Imre József? Adódnak tervek, felkérések. Megjegyezte: lányai mellett édesapja ugyancsak ihlető, hiszen ő meg madarakat rajzol. Édesapja madaras rajzaihoz is szándékszik majd verseket írni.
A derűs hangulatú esten Balázs Imre József a húrok közé csapott, s eljátszott, elénekelt néhány dalt is (Álomcetli; Elefántcsontbabák), és többek között megtudhattuk, a kószáló kiránduló bakancsa mitől lesz sáros vagy „akármi másos”.
Fotó: A szerző felvétele