2014. július 10 | Hevesi Judit | Irodalom

ária

valami szín tölti meg a teret
áriázó madarak
mikor felborzolják tollaikat
megfogható lesz nyomorúságuk
te őrizd meg az egyik dalát
vagy inkább használd
hogy a saját ikertestvérem vagyok
igaz megvetéssel nézünk minden harmadikra
azt azért nem felejtjük
a tata hogyan lógott a padláson
s mi csak játszottunk tovább –
teszerinted én voltam a bolond