„Amiben nincs humor, az lepattan rólam”
A jelenlévőket Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője köszöntötte. Mint mondta, nyolc éve indították el a Törzsasztal-sorozatot. Závada Pál volt az első vendégük a Városi Művelődési Házban. Az érdeklődők figyelmébe ajánlotta a Várad folyóirat 2014-es, 12. lapszámát, amelynek Galéria rovatában a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti tanszéke harmadéves és mesteris diákjainak néhány munkáját mutatják be, a téma a ’89-es romániai rendszerváltás. Megemlékezett a nemrégiben elhunyt íróról, hírlapíróról, Andrassew Ivánról és Mihálka Zoltánról, a legnagyobb tapasztalattal rendelkező nagyváradi lapszerkesztőről, újságíróról.
A Törzsasztal-est meghívottjával, Cserna-Szabó András íróval Kőrössi P. József beszélgetett. A vendég először családjáról mesélt. Ő egy „világ háta mögötti” alföldi településen, Szentesen született. Édesanyja a bajorországi Ingolstadtból származik, apai nagyapja, Szabó Endre, az Ellenzék című lap belső munkatársa pedig 1914-ben született Kolozsvárott. Édesapja 1943-ban jött világra a kincses városban, ahonnan a család 1944-ben menekült át Magyarországra a bevonuló szovjet hadsereg elől. Cserna-Szabó elmondta: erősen kötődik Kolozsvárhoz. Nemrégiben félévet töltött ott ösztöndíjjal. Keveset tudott nagyapja múltjáról. Most úgymond valamelyest képben van. Szíved helyén épül már a halálcsillag című regényét is Kolozsváron fejezte be.
Mesélt a Nagy macskajajkönyv – avagy süssünk-főzzünk másnaposan című, Darida Benedekkel írt közös könyvéről. Egyszer egy hajnalban valamelyik váci kocsmában megbeszélték: mivel mindketten jól ismerik a másnaposságot, írjanak hát erről. Másnap is emlékezett valamelyikük az ötletre, épp ezért jobban belevetették magukat a témába, a katzenjammer kultúrtörténetébe. Kiderült: a fél világirodalom erről szól. A Lakoma is egy irdatlan macskajaj, vagyis a nyugati filozófia is óriási másnapossággal kezdődött. „Akárhová nyúltunk, mindenütt másnaposságot találtunk” – jegyezte meg. Épp ezért könnyű volt összeállítani a könyvet. Tréfának indult az egész, és az is akart maradni. Komolytalan témáról álkomolyan írtak, amit sokan félreértettek, támadtak, nem értve az iróniát.
Mérgezett hajtűk című kötetében lévő esszéiben a magyar és a világirodalom történetével foglalkozik. Éppen ezért a Törzsasztal-esten is szó esett különféle írókról és műveikről. Cserna-Szabó András úgy véli, gyakori az, hogy egy remek novellista nagyon rossz regényíró – és fordítva. Hozzáfűzte: mindenkinek megvan a személyes kánonja. És ez nem feltétlenül egyezik a hivatalos kánonnal. Számára roppant fontos a humor. Semmit nem tud elolvasni, amiben nincs humor, irónia,önirónia. Amiből ez hiányzik, az lepattan róla. Márpedig a humornak ezer regisztere van: Kafkától Hasek Svejkjén át Rejtő Jenőig. Cserna-Szabó hangsúlyozta: az ő úgymond szemtelensége abbban áll, hogy nem követ bizonyos sorvezetőket. Meglátása szerint Krúdy Gyula talán a legnagyobb magyar író. Az olyan írók, mint például Krúdy vagy Dosztojevszkij, az unalmat tartalommal és művészettel tudják megtölteni. Az unalommal is tudnak játszani.
Szóba került továbbá a Sárkányfű című egyetemi irodalmi folyóirat, amelynek a próza rovatát szerkesztette. És természetesen az est házigazdája a gasztroesszékről is kérdezte az írót. A nagybátyja kártyán nyert egy posztot a Magyar Konyha című gasztronómiai folyóiratnál, amelynek 1998-2002 között főmunkatársa és szerkesztője volt. A szerzőt foglalkoztatják a magyar irodalom és konyhaművészet összefonódásai. Veszett paradicsom című novelláskötetében – amely tavaly jelent meg, s amelyben mindenik elbeszélésnek egy-egy női név a címe – is írt kulináris örömökről. Véleménye szerint a magyar gasztronómia történetét főleg anekdoták, tévhitek, pletykák jellemzik, sok mindent kellene még feltárni, és érdemes többet foglalkozni a régi szakácskönyvekkel. Megtudhattuk továbbá, hogy az Ede a levesben – Gasztrokrimik receptekkel című, Fehér Bélával közös novelláskötetének címe Újházi Ede színészre utal, akiről nem mást neveztek el, mint a közkedvelt és híres Újházi-tyúkhúslevest.
Az eseményen az ún. Cserna-pacal receptjét is megosztotta az olvasókkal annak apropóján, hogy készülő könyvének is ez az eledel a témája. Erről a cím is árulkodik: 77 magyar pacal.
A találkozón részletet olvasott fel a Nagy macskajajkönyvből, s egy novella is elhangzott. A rendezvény végén pedig pedig lehetett dedikáltatni Cserna-Szabó Andrással.