Álomcsapda
Olyan vagy, mint egy kiürült lakás,
amit többé nem adnak bérbe. Nem járnak
már ide fiatalok borozni, ide már
csak hajléktalanok jönnek. Itt hagynak
pár darab szalámit, egy-két
száraz dumót, újságpapírt, zacskót, takarót,
teleköhögik a levegőt,
de még a házmester sem szól érte.
Szomszédjaid rég néztek már ajtód elé,
sorosnak sem osztanak be takarításhoz,
te pedig egyre ritkábban használod a kulcsod.
Nap nap után az utcákat járod, éjszaka
is, filmeket forgatsz a fejedben. Amatőr
filmeket, üres, elhagyatott szobákról,
nagy terekről, amelyeket hajléktalanok
laknak. Egy ilyen szobában fogsz majd fel-
ébredni, ha már végleg kiráztad magadból
rühes álmaid, melyek langyvizű városodhoz
ragasztották méla öntudatod.
Megjelent a Várad 2015/11. számában.