Ady Endrére emlékeznek halála évfordulóján
Kuriózumok, tévhitek, valós érdemek. A Holnap jelentőségéről és Ady nagyváradi kapcsolati hálójáról – a költő halálának évfordulóján címmel dr. Boka László tudományos főmunkatárs (ELKH Irodalomtudományi Intézet, Budapest), egyetemi docens (PKE), József Attila-díjas irodalomtörténész tart előadást a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban, január 27-én 17 órától.
Az előadás ingyenes, ugyanakkor helyek korlátozott számban állnak rendelkezésre, így érdemes előzetesen regisztrálni. Az előadás ideje alatt a jelenleg érvényes Covid-előírások vannak érvényben.
A Holnap néven 1908-ban és 1909-ben Nagyváradon megjelent modern versantológiákat a magyar poézis megkerülhetetlen mérföldköveként, a hazai irodalmi modernitás áttöréseként értékeli az irodalomtörténet. A körülöttük kirobbant vita – a társadalmi modernitás és progresszió térnyerését vizionálva – valós fordulópontot jelentett konzervatívok és modernek korábbi irodalomszemléleti, világnézeti polémiáiban. Az antológiában szerepet vállaló hét költő (Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka) mögött fölsorakozó mozgalmat Ady Endre egyenesen a „magyar lelkek forradalma”-ként emlegette. A szintén 1908-ban elindult Nyugat-tal párhuzamosan A Holnap-osoknak kétség kívül óriási szerepe volt a századelő irodalmi harcaiban, az új törekvések elfogadtatásában, de ezek mellett is számos kezdeményezésük,érdemük volt, melyek a fővárosi társuk árnyékában mára méltatlanul a feledés homályába kerültek. Az antológiák szereplőit, korabeli rangjukat és elismertségüket, az első kötettel párhuzamosan megalakuló Holnap Irodalmi Társaság szerepét, tevékenysége jelentőségét vetítéssel színesített előadással összegzi a szerző, aki egyúttal a témában készülő első monográfia szerzője is. Ady Endre halálának évfordulóján természetesen Adyról és kedves városáról, a „vér városáról”, illetve Ady helyi kapcsolati hálójáról is szó esik majd, hasonlóan legendák és valóság, tévhitek és reális érdemek kettősében.
