2015. január 3 | Turi Tímea | Irodalom

A társadalmi szolidaritás

A férfi hason feküdt a járdán.
A keze előrenyúlt, egészen
a babakocsirámpáig. A lépcsőn
toltam fel a gyereket a drogériába,
hogy kikerüljem. Bent mégis rám tört
a párás bűntudat. De mire kiértem,
a férfi már sehol.
Egy szőke nő állt a rámpa alján,
zavartan nevetgélt, ahogy a fotósok
körbevették, jólfésült emberek
nyomtak a kezébe ajándékcsomagot.
Teszt volt csak ez, kandikamera a jóknak.
Legközelebb segítek, fogadtam meg magamnak,
de tudtam, hogy sohasem fogok, hiszen
másodjára már biztos nem jönne
a jutalom.