A nagyváradi kontratenor
Beszélgetőtársunk, Viktor József operaénekes a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Gimnáziumban érettségizett 1999-ben, majd a Nagyváradi Egyetem zeneművészeti karán folytatta tanulmányait. A Kolozsvári Román Operával is együttműködő kontratenor hangterjedelme két és fél oktáv.
– A kontratenor szó hallatán a legtöbb embernek egy „női hangon éneklő férfi” jut eszébe. Közérthetően hogyan magyarázná el, mit is jelent az, ha valaki kontratenor?
– A kontratenor olyan énekes férfi szólista, aki kontraalt hangfekvésben, azaz a tenor és mezzoszoprán közti hangfekvésben vagy mezzoszoprán hangfekvésben és nagyon ritkán szoprán hangfekvésben is énekel, s van, aki az úgynevezett fejhangot alkalmazza a hangok megszólaltatásakor. E mellé hadd idézzem a Mennyei hang! (În plină glorie!) című Peter Quilter-előadás műsorfüzetének rám vonatkozó részét: „Egy technikailag is nagyon jól megszólaltatott kontratenor hangfekvést ritkán lehet megkülönböztetni a mezzoszoprán vagy akár a szoprán hangfekvéstől. Azonban Viktor József kontratenor nem fejhangon énekel. Mivel olyan kontratenorról van szó, aki szoprán hangfekvésben énekel, így ő a természetes éneklési módot alkalmazva szólaltatja meg a hangokat.”
– Ön mikor kezdett énekelni, s a kezdetektől tudta‑e, hogy ez a hangfekvése?
– Arra emlékszem, hogy 1992-ben, körülbelül tízévesen az Ady Endre Líceum V. osztályos diákjaként osztálytársaimmal egy meghallgatáson vettünk részt, melyet Mărunţelu Ágnes tanárnő vezetett. Amikor énekelni kezdtem, az első pillanattól kezdve mondta, hogy „itt bizony egy kontratenor énekhang van születőben, ami a női hangfekvésben szoprán terjedelemnek felel meg”. Majd következtek a próbák, a táborok, és emlékszem, hogy az első fellépésemen két kislánnyal énekeltem az Egy édes hangú kismadár című Johannes Brahms-szerzeményt. Arra is emlékszem, hogy két nyelven adtuk elő a dalt: két szakaszt románul, kettőt pedig magyarul. Később a bátyámmal elkezdtünk ministrálni a nagyváradi Barátok templomában, ahol elsőáldozók voltunk és bérmálkoztunk is. Az akkori kántor, Bíró Ferenc figyelt fel az énekhangomra, és megkérdezte tőlem, hogy szeretnék‑e kórustag lenni. Elkezdődtek a próbák, majd kiválasztottak szólistának; akkor Szokolay Sándor szerzeményét, az Áldjuk Isten nagy kegyelmét című éneket adtam elő. Mondhatom, hogy ekkor kezdődött el az igazi éneklés, és ekkor kezdtem felfogni, hogy milyen hangterjedelmem is van.
– Mennyire fejleszthető ez az adottság tanulással, gyakorlással?
– Fejleszthető, ha a megfelelő emberhez fordulunk szakmai segítségért. Az egyetem kezdetétől számolva lassan tizenegy év éneklés és tapasztalat van mögöttem. Egyetemi éveim alatt számos mesterkurzuson is részt vettem, és örültem, hogy tanulhatok a legnagyobbaktól, mint Mariana Nicolesco, Leontina Văduva, Enrico Facini, Lavinia Cherecheş, Silvia Sorina Munteanu és Theodore Coresi. Lavinia Cherecheş egyébként az énektanárom is volt az egyetemen, vele máig tartom a kapcsolatot. Nagy meglepetés volt számomra, amikor Leontina Văduva, a híres operaénekesnő a meghallgatás után ennyit mondott: „Gyönyörű hang, tökéletes bel canto énektechnika. Ki az énektanára, mert meg szeretném ismerni?” A mesterkurzus operagálával zárult, ennek végén alkalom adódott a megismerkedésükre. Emellett természetesen sokat kell még tanulni, és ez nagyon sok gyakorlással is jár. Nem könnyű szakmáról van szó, viszont amikor látom, milyen hatással van akár egy emberre is az előadásmódom, akkor újra és újra levonom a következtetést, hogy nem volt hiába az a hat év egyetem.
– Az egyetem elvégzése után hogyan alakult a pályája?
– Egyetemi éveim alatt számos fellépésem és meghívásom volt, mivel úgymond ritkaságszámba mentem. Már elsőévesen is számos koncerten, rendezvényen énekeltem, és sok meghívásnak tettem eleget, ez egy kezdő egyetemista számára nagy szó volt annak idején. Felléptem komolyzenei és jótékonysági hangversenyeken, operagálákon, könyvbemutatókon, kiállításmegnyitókon, a nemzetközi egyházzenei fesztiválon, egyetemi fesztiválokon, tanszéki koncerteken és dalesteken is. Meg szeretném említeni a volt középiskolai tanáromat, Tuduka Oszkár tanár urat, aki zenekritikus is volt. Amikor először meghallott énekelni koncerten, odajött gratulálni, és megjegyezte: alig várja, hogy tőlem hallja majd Wolfgang Amadeus Mozart Figaró házassága című operájából Cherubino áriáját. Másodéves voltam, amikor egy koncerten, melyen ott volt Tuduka tanár úr is, ezt az áriát előadtam, ő pedig nagyon kedvező kritikát írt rólam. Már a mesteri tanulmányokat folytattam, amikor felkeresett egy volt tanárom, Ovidiu Iloc. Ő színdarabokhoz is komponál zenét, és felkérték a Domnul Jurdan című előadás kísérőzenéjének összeállítására. Mielőtt elkezdődtek volna a próbák, beszéltünk arról, milyen hangterjedelmem is van, hogy ennek függvényében írja meg a különböző énekszámokat. Mindenképp érdekes kihívás volt számomra is, hogy a színpadon együtt legyek a színészekkel, azokkal az emberekkel, akiket kiskorom óta tisztelek, mivel színházba járó ember vagyok. Kilenctagú zenekar kísért, hárman voltunk szólisták, egy mezzoszoprán, egy bariton és én mint kontratenor; a volt tanárom ekkor karmesterként is bemutatkozott. Ennek a darabnak a sikere után hívott fel a Regina Maria Színház Iosif Vulcan Társulatának akkori igazgatója, Daniel Vulcu, hogy felkérjen egy másik előadásban való együttműködésre is, ez volt a már említett Mennyei hang!, ennek premierje 2017. február 26‑án volt. Ugyanabban az évben énekes szólista meghallgatás volt a Posticumban, ahol a Kolozsvári Román Opera három szólistája és két karmester alkotta a zsűrit. Három darabot kértek különböző korszakokból és zeneszerzőktől. Arra emlékszem, hogy első voltam a listán, és az összes darabot el kellett énekelnem. Ezután kétszer utaztam Kolozsvárra, újabb meghallgatásokra, így jelenleg a Kolozsvári Román Operával is együttműködöm.
– Melyik a legkedvesebb szerepe, fellépése?
– Operaszereppel csak a licencvizsgámon „debütáltam”, a már említett Cherubino karakterével. Ezenkívül a már említett két színházi előadásban is szerepeltem. Számos fellépésem volt itthon és külföldön is, például Olaszországban, Németországban és Magyarországon. Nem tudnék kiragadni egyet sem a szerepek közül legkedvesebbként, mivel mindegyik érdekes és felemelő volt a maga módján. Szeretném viszont megemlíteni az opera‑ és operettrepertoáromat, ebben benne van, ugye, Cherubino és Monostatos (Varázsfuvola, szintén Mozart-szerzemény). Georg Friedrich Händel több operaszerepét is éneklem, ilyen a Goffredo (Rinaldo), Bertarido/Unulfo (Rodelinda), a Julius Caesar Egyiptomban című opera címszerepe, Oberto (Alcina) és a Xerxész címszerepe, továbbá Siebel (Faust – Charles Gounod), Milovzor (Pikk dáma – Pjotr Iljics Csajkovszkij), Sesto (Il Pompeo – Alessandro Scarlatti), Dirindina (La Dirindina – Domenico Scarlatti), Artúr király/Philidel (Artúr király) és Szellem/Boszorkány (Dido és Aeneas), mindkettő Henry Purcell szerzeménye. Aztán Orfeusz (Orfeusz és Euridiké), illetve Lisinga/Sivene/Tangia (Le cinesi) szerepe, mindkettő Christoph Willibald Gluck darabja. Továbbá Jacques Offenbachtól Cupido (Orfeusz az alvilágban) és Oresztész (Szép Heléna), Giustino (Il Giustino – Antonio Vivaldi), Oscar (Álarcosbál – Giuseppe Verdi), Maffio Orsini (Lucrezia Borgia – Gaetano Donizetti), Isolier (Ory grófja – Gioachino Rossini), Angel (The Demon – Anton Rubinstein), Fjodor (Borisz Godunov – Modeszt Petrovics Muszorgszkij), Kecskepásztor/Dinorah (A ploërmeli búcsú – Giacomo Meyerbeer), Jancsi/Altató manó (Jancsi és Juliska – Engelbert Humperdinck); Orlovszky herceg (Denevér – ifj. Johann Strauss). A vokál-szimfonikus repertoárom darabja pedig a Carmina Burana, Carl Orff szerzeménye.
– Van‑e szerepálma?
– Természetesen van, és mindkettő szerepel a repertoáromon is. Az egyik Orlovszky herceg Johann Strauss Denevér című operettjéből, a másik pedig Cherubino szerepe. Egyetemi éveim alatt szívesen segítettem az operaosztályosoknak is, ha valamelyik kolléga vagy kolléganő megbetegedett, örömmel énekeltem el az adott áriát, hogy így is haladjunk az órákkal, majd fellépésekkel. Zárásként pedig megemlíteném elérhetőségeimet, a Youtube-csatornám az ocsikek5 néven található, a közösségi oldalam: https://www.facebook.com/countertenor.viktor.iosif, és örömmel jelenthetem be, hogy a www.operasingeroradea.ro weboldalam jelenleg románul és magyarul is elérhető.
Nyitókép: A Kanonok soron. Fotó: Tiejan Foto&Video
Galériabeli fényképek: A Mennyei hang! című előadásban 2017-ben. Fotó: Remus Toderici
A Női Zeneszerzők Fesztiválján az Aachvas Rein (Teleki utcai) zsinagógában 2020-ban. Fotó: Mészáros Varga Erzsébet
Tavaly a magyar kultúra napján a Tibor Ernő Galériában. Fotó: Mészáros Varga Erzsébet
A Mennyei hang! című előadást tavaly a nagyváradi várban is bemutatták. Fotó: Mészáros Varga Erzsébet
(Megjelent a Várad 2021/9. számában)
