A lélek
Laskának kedves, megértő, figyelmes nő a párja. Laska szereti őt, vagyis azt, hogy kedvesen, megértően, figyelmesen bánnak vele. Hozzá is szokik, természetesnek veszi. Néha értékelni is elfelejti.
Laska kissé gübbent fickó, sosem elég jó neki, ami van. Megismerkedik egy új nővel. Titkon csapja a szelet neki, odahaza pedig kényelmesen elterül felesége megértő figyelmességének özönében. Lelkiismeret-furdalását úgy vágja haza, hogy az új kapcsolat jót tesz neki – a két nővel való szembesülés varázsa pedig gazdagítja lelkiekben. És az a lényeg: a lélek.
Laska nem tud dönteni, választani. Szívét nem osztja szét – megtartja magának. Egyik szerelem lassan kiürül belőle, ennek sodra magával ragadja a befele lopakodót is. Immár semleges terepen áll, elképedten.
Sebaj, vigasztalja meg magát: a két nővel való szembesülés varázsa gazdagít lelkiekben. És ez a lényeg: a lélek…