Gyermekversekhez gyermekrajzok – Kettős könyvbemutató Berettyóújfaluban
A magyar kultúra napjához közeledve a Nadányi Zoltán Művelődési Ház a bezártság ellenére sem maradt tétlen. A világhálón olyan tartalmakat jelentetett meg, amelyek valamilyen módon kapcsolódtak a magyar kultúra napjához, és sajtótájékoztatót szervezett.
Egy berettyóújfalui költő két karácsonyi kötetéről L. Ritók Nóra grafikusművész, az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere, Csizmadia Ádám, a Széchenyi István Tagiskola, valamint az Igazgyöngy AMI tanulója és a szerző, lapunk régi munkatársa, a megyénk kulturális életében több műfajban is jelen lévő Kocsis Csaba tartott sajtótájékoztatót.
A Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett író, fotográfus, énekmondó Kocsis Csabának 2020-ig tizenegy kötete jelent meg. A 2016-ban napvilágot látott Kiskutya a sötétben című könyve volt az első, mely gyermekverseket tartalmazott, ezeket Bogi lánya tízéves kori digitális rajzai ihlették. A sors úgy hozta, hogy 2020 karácsonyára két gyermekvers-könyve is megjelent.
A Magyar Napló kiadásában megjelent, Megrajzolom az ebédet című igényes kiadvány a gyermekrajz világából merít. A könyvet Finta Éva József Attila-díjas költő szerkesztette, felelős szerkesztője Zsiga Kristóf, a kötetet Jánosi Zoltán gondozta. A nagyon szép kiállítású alkotást a Berettyóújfalui Tankerületi Központhoz tartozó köznevelési intézmények és az Igazgyöngy AMI közös tanulóinak rajzai díszítik. A borítót Csizmadia Ádám rajzának felhasználásával Szita Barnabás és Bányai Anna készítette. A kötet L. Ritók Nóra ajánlásával látott napvilágot.
A Széphalom Könyvműhely gondozásában – Kocsis Boglárka (1993) illusztrációival – megjelent Apák napja a szerző édesapjának, dr. Kocsis Andrásnak (1919–2013) állít emléket, aki maga is természetkedvelő volt és költő, akárcsak a fia, Csaba. A borítótervet Kocsis Boglárka rajzának felhasználásával a Scriptor Kft. készítette, szerkesztő Lackfi Margit, felelős kiadó Mezey Katalin.
Megrajzolom az ebédet
„Lehet-e gyermeki módon látni, gondolkodni és verselni? Nos, nem egy képzőművésztől hallottam már, hogy a legjobb alkotások akkor születnek, mikor alá tudjuk rendelni a »tanult ént« az alkotásnak, és az ösztönös kifejezés vezeti a kezünket, kötöttségektől mentesen, bátran, úgy, ahogy egy gyerek rajzol, fest. Rajztanárként pedig arra törekszünk, hogy megőrizve a gyermeki viszonyulást, véleményt a világról, tanítsuk a vizuális hatáskeltés eszközeinek használatát a jobb kifejezés érdekében. Ebben talán a gyermeki, egyéni viszonyulás megőrzése a legnagyobb kihívás. Az Igazgyöngy Alapítvány és AMI módszertana ezen alapul. Ötödik éve dolgozunk együtt a Berettyóújfalui Tankerülettel, és adjuk át az általános iskolák tanítóinak azokat a feladatokat, melyekkel mindez az iskolában is megvalósítható. Így jutottak el Kocsisné Jován Ildikóhoz is, aki nagy örömmel és élvezettel vitte be e feladatokat a tanítványai közé, persze nemcsak az iskolában, hanem otthon is foglalkozva velük. Az eredményeket látva férjét, Kocsis Csabát is megihlették a rajzok. Így születtek a játékos kis versek, melyek továbbviszik a rajzok üzenetét az irodalom birodalmába. Ezeket olvasva pedig nekem, a pedagógusnak új megközelítések, feladatok jutnak eszembe. Így hat tehát egymásra két dolog, és vezet minket tovább, hogy boldogabbá tehessük a gyerekeket és sikeresebbé a nevelés folyamatát a művészetek eszközeivel.” (L. Ritók Nóra)
Apák napja
„Kocsis Csaba (Berettyóújfalu, 1959) Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett író, költő, fotográfus, énekmondó, aki a határon túli magyarság körében is jól ismert, a kárpátaljai, biharországi és erdélyi közösségekben is gyakran megfordul. Gyermekverseinek új gyűjteményében a gyermekszemmel nézett világ mindennapi történéseiről, a családi eseményekről, az évszakok váltakozásáról olvashatunk. A sok költői leleménnyel és életszeretettel megírt, játékos mondókákat, magyarországi és erdélyi község‑ és városnevekből készült tréfás verseket Kocsis Boglárka színes, humoros rajzai illusztrálják.”
Fotó: Kun Ábrahám
(A beszámoló a Várad folyóirat idei, összevont januári-februári lapszámában jelent meg)
