2013. október 17 | Oláh Márta | Irodalom

Tinitanakodás

Mosolyogsz és szomorú vagy.
Belemész és nem akarod.
Tudod, mit kell, nem azt teszed.
Mért csinálod mindezt? Tudod?

Nincs időd, és mégis ráérsz,
nem lényeges, mégis fontos.
Te sem érted, de megteszed,
elképzelésed se’ pontos.

De hiszed, hogy biztos jó lesz.
Hiszen másképp nem is lehet.
Más elvárná? Á, nem hiszem…
Nos, hogy érzed? Kell ez neked?