2013. augusztus 28 | Fellinger Károly | Irodalom

Eklekti-kuss

Kiköltözik belőlem az ördög, de
semmit se visz magával, egyelőre
a lelketlen dolgok megragadják a
gallérjánál fogva, aztán megszívja,
kiköltözik belőlem az élet, de
semmit se visz magával, egyelőre
még hajléktalan egy aluljáróban,
majd föleszmél, a láthatatlanságig
nyújtózkodik, nem tovább, semmire se
viszi árnyékát, ami aztán agyon-
repedezik a tüzes naptól, annak
meg a bolygók a biztosítékai.