Tanulja és tanítja a zsidó kultúrtörténetet
Szunyogh Szabolcs volt a vendége a Törzsasztal rendezvénysorozat tizenkettedik évadát nyitó estjének. Az író, kultúrtörténész, szerkesztő érdekesen mesélt arról, hogyan és miért szerette meg a zsidó kultúrát, beszélve kutatásairól és könyveiről is. A meghívottal Kőrössi P. József beszélgetett.
2007 őszén indult az első teljes Törzsasztal-évad, a sorozat annak az évnek a tavaszán Závada Pállal indult, bár azt megelőzően volt már egy Konrád György-est, de akkor még nem használták a Törzsasztal megnevezést – idézte föl a törzsasztalos kezdeteket Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője az Illyés Gyula könyvesboltban szeptember 28-án tarott eseményen. Kőrössi P. József vándor-Törzsasztalnak nevezte a sorozatot, hiszen az állatkert és a börtön kivételével szinte minden olyan helyen volt már Törzsasztal-találkozó, amely valamiként Adyhoz köthető.
Az évad első vendége, Szunyogh Szabolcs – aki korábban többek között a Magyar Rádió Nívó-díjas szerkesztője is volt – többnyire zsidó kultúrtörténettel, zsidó emlékhelyek kutatásával és népszerűsítésével foglalkozik. Mint mondta, a dédnagyapja állítólag Váradon született, bár ez nem bizonyítható. (Viszont igazolja az értesülést Indig Ottó A nagyváradi újságíráős története című kötete, mely szerint a 19. század végén a Szabadság napilap külső munkatársa volt Szunyogh Szabolcs. – szerk megj.)
Az író első alkalommal látogatott Nagyváradra, és csodálatos városnak találja, egyik ámulatból a másikba esett itteni kószálásai során, s csak azt bánja, hogy eddig nem járt itt. Pesti proligyerekként nőtt fel egy sötét udvari bérházban. Varázslatos család az övé, csupa ellentmondással. Nagy szegénységben éltek, ugyanakkor a nagymama arról mesélt, miként utazgatott hajdanán Európában. Egyfelől erős nemesi tudatú református família az övé, másfelől abban az elitiskolában, amelybe becsöppent, intenzív baloldali szemlélet volt rá hatással. Ezenfelül még zsidó származása is kiderült. Van a családban osztrák, zsidó, örmény, „a Kárpát-medence színe-java” megtalálható benne. A Szunyogh család amúgy bihari nemesi família. Sok érdekes történet található egyébként a családi legendáriumban. „Nagy örömömre, büszkeségemre megtaláltam zsidó őseimet. De nem ezért szeretem a zsidó kultúrát, amely életem egyik legnagyobb ajándéka” – magyarázta. Mindig is bibliás ember volt; 16 éves kora óta ugyan nem vallásos, de a református nevelés hatása nem múlik el. Beszélt arról, hogy ismeretterjesztő könyvet írt a Bibliáról, s a kiadvány 80 ezer példányban ment el. Ötvenéves fejjel kezdett el héberül tanulni. Nehezen ment, és végül nem is sikerült annyira a nyelvet elsajátítania, hogy el is olvassa héberül a Bibliát. Viszont elkezdett alaposabban foglalkozni a zsidóságtörténettel, ennek révén sokat tanult, s ezt megpróbálja továbbadni. Tud úgy beszélni ezekről a témákról, hogy azt senki ne tarthassa provokációnak. Olykor azt szokta mondani, hogy a „jóindulatú antiszemitáknak ír”. Szó volt többek között a Jákob csillaga és a Végtelen istenek című könyveiről.
A beszélgetés során vetítés is volt. Szunyogh Szabolcs jó néhány érdekességet árult el budapesti és más városokban található ortodox és neológ zsinagógákról, emlékhelyekről, amelyek különleges kultúrkincsek. Azon is el lehet gondolkodni, micsoda teljesítmény az, amit a magyar zsidóság hozzáadott a kultúrához, fűzte hozzá.
Végül említést tett arról, hogy jóban van mindenik jelenlegi magyar zsidó közösséggel, mert ő nem vallási alapon közelít. Hangsúlyozta: nem vallásos, de tiszteli a vallásokat.
*
A Törzsasztal következő vendége november 9-én Füzi László író, könyvkritikus, a kecskeméti Forrás folyóirat főszerkesztője lesz.
Fotó: Fried Noémi Lujza