Megidézett református múlt
Két olyan új könyvet mutattak be a Festum Varadinum záró hétvégéjén, amelyek a bihari reformáció múltjának egy fontos részét elevenítik föl. Az egyik Keresztesi Józsefnek, Várad-Olaszi gyülekezetalapító, templomépítő lelkipásztorának (1748. december 29. – 1812. május 15.) kétkötetes Naplója; a másik kiadvány a Protestantizmus és közélet a 19. századi Bihar vármegyében – Szilágyi Lajos életútja.
Az eseményt a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-termében tartották május 12-én. A kétkötetes Napló a Várad Kiadó gondozásában jelent meg, a másik új könyvet pedig a Holnap Kulturális Egyesület adta ki.
A könyvbemutató Csűry István királyhágómelléki református püspök áhítatával kezdődött, majd Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője beszélgetett Tavaszi Hajnal nyugalmazott könyvtárossal, a Napló szerkesztőjével, Pálfi Józseffel, a PKE rektorával, egy tavaly napvilágot látott impozáns Keresztesi-monográfia szerzőjével, valamint dr. Fazekas Csabával, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának docensével.
Fazekas Csaba elmondta: történelemtanárként a 19. századi magyar történelem, azon belül is az állam és az egyház viszonya, az egyházpolitika alakulása a kedvenc kutatási területe. Amikor az 1830-as, 1840-es éveket tanulmányozta, s foglalkozott az akkoriban heves vitákat kiváltó, vallási szempontból vegyes házasságok kérdésével, a Debreceni Református Kollégium kézirattárában véletlenül bukkant rá Szilágyi Lajos emlékirataira. Szilágyi méltatlanul elfeledett ember, aki nem országos, hanem helyi szinten vívta meg harcait, és érdemes figyelni rá. Szilágyi Lajosnak tipikus vármegyei hivatalnoki karrierje volt, eleinte nem nagyon politizált, jó viszonyban volt Beöthy Ödönnel, Bihar vármegye főispánjával, Széchenyi Istvánnal is barátkozott. Kezdetben ugyan elhatárolódott a reformellenzéktől, aztán 1848 tavaszán arra ébredt rá, hogy dicsőséges korszak kezdődött, nagyszerű változások történnek. Később úgy gondolta, a szabadságharccal járó vérontás nem képviselheti a nemzet érdekeit. Szilágyi reális helyzetképet adott emlékirataiban saját korszakáról.
Tavaszi Hajnal mesélt arról, hogy ő elsősorban közművelődési szempontokat vett figyelembe, amikor foglalkozni kezdett Keresztesi József személyiségével, életútjával. Az olvasó embert kereste. Keresztesinek jelentős könyvtára volt, naponta írt, és korszakának egyik legjobb, legműveltebb lelkésze volt.
Pálfi József szólt a Keresztesi és gróf Teleki Sámuel közötti barátságról, Keresztesi vándordiákéveinek, azaz peregrinációs útjainak, külhonban szerzett tapasztalatainak érdekes leírásáról. A lelkész 1782-ben érkezett Várad-Olasziba, Keresztesi megfogalmazása szerint a vallásos öntudat szempontjából „homályos elméjű református atyafiak” meghívására. Eklézsiának még nyoma sem volt, amikor idekerült. Az ő Nagyváradra jövetelében valószínűleg kulcsszerepe lehetett Szilágyi Lajosnak. Keresztesi végül belekeseredett váradi munkásságába, elvették a kedvét, ezért 1787-ben Szalacsra ment, elfogadva az ottani gyülekezet meghívását. Az érmelléki településen sem tétlenkedett. Ott is szinte újjáépítette a templomot. Budát és Bécset járta, hihetetlenül jó diplomata volt. Tudása sok nehézségen átsegítette, megtartotta őt, pedig jó néhányszor került kiélezett helyzetbe. Katolikus tudósokkal is tartotta a kapcsolatot, egyébként is kiterjedt levelezést folytatott. Érthető, világos prédikációkat írt, olyanokat, amelyek manapság is megállnák a helyüket. Mindemellett nem vágott szavakkal, nem bántott sosem, nem kereste oktalanul a háborúságot. Irodalomtörténésznek, poétának, nyelvésznek is bevált. Ő az első magyar nyelvű numizmatikai szakmunka írója. Naplója, illetve nyugat-európai utazásainak leírásai értékes kordokumentumok, nyelvi szempontból is izgalmas olvasmányt jelentenek. Egyébként a Napló latin szövegrészei Nemes István történész fordításai révén e mostani kiadásban magyarul is olvashatóak.
Képünkön balról jobbra Fazekas Csaba, Tavaszi Hajnal, Pálfi József és a moderátor Szűcs László a PKE Bartók-termében (Fotó: Fried Noémi Lujza)
Mindkét mű már kapható a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesboltban, illetve megrendelhető a varadlap@gmail.com címen.