Rozsdaidő: egy nem költő nem versei
A nagyváradi Illyés Gyula Könyvesboltban mutatták be Bögözi Attila marosvásárhelyi szerző Rozsdaidő című verseskötetét. A Holnap Kulturális Egyesület kiadásában megjelent válogatást Marosvásárhely után Nagyváradon mutatták be, részben azért, mert a kiadó a városhoz kötődik, részben pedig azért, mert ha nem Vásárhelyen élne, Várad lenne Bögözi Attila választott városa.
A kötetet Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője méltatta, kiemelve a szerző nyelvi igényességét, lírai, poétikai hangját. mely riportjaira is jellemző. „Oly módon tudja a költői erényeit átvinni valóságábrázoló anyagaiba, hogy mindeközben nem lépi át, talán csak feszegeti olykor a sajtóműfajok szabályainak kerítések nélküli határait” – fogalmazott a méltató, s a beszélgetés során az is kiderült, hogy Bögözi Attila tudatosan választotta az újságírói munkát. Úgy véli: teljes értékűen nem lehet valaki egyszerre költő és újságíró, még nagyjainknak is, akik művelték a költészetet s az újságírást, legalább belül választaniuk kellett. A vers ugyanakkor „mint búvópatak” mindig fel-felbukkant életében, s riportjaiba is átszivárgott. Szűcs László meg is jegyezte: a riportkötetek szerkesztésekor olvasott helyszínek, történések olykor a versekben köszönnek vissza.
Ketten akartak belőle egykor „költőt csinálni”, vallotta Bögözi Attila, Szőcs Kálmán és Kovács András Ferenc, utóbbi – finoman fogalmazva – kicsente kéziratait a fiókjából, így kerültek első versei a Látó hasábjaira. Ötvenedik születésnapjára lepte meg barátait egy saját kezüleg összeállított, tíz „nem verset” tartalmazó „nem kötettel”, amelyben egy „nem költő nem versei” voltak, – mesélte. Magát máig elsősorban újságírónak tartja, ezért is választotta már akkor a „nem költő nem versei” megfogalmazást Tadeusz Rózewicz lengyel költő egy idézete alapján. A könyvbemutató után az Eperjesi Noémi illusztrációval elkészült kötetet lapozgatva olvasóként csendben ellentmondunk ennek az állításnak: a kötetben bizony verseket olvasunk…
Bögözi Attila, aki a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete bBecsületbíróságának tagja, Szűcs Lászlónak az etika szerepét feszegető kérdésére elmondta: az újságírás az a szakma, melynek legfontosabb kritériuma az etika, aki nem tartja be az etikai követelményeket, az bűnt követ el az olvasóval szemben. Bár a jelenleg tapasztalható revolvermédia dömpingje ennek ellentmondani látszik, „sajtóetika nélkül nincs tisztességes újságírás” – fogalmazott a szerző.