közhelyi gyilkosság
csak egy kikopott szőnyegcsík
ahol a legtöbben járnak
kiszáradt díszgyep sík:
ott csúsznak-másznak
aztán dördül a pisztoly
az is, ni! csupasz, hej!
és oldalra dől minden
szép, elhasznált közhely
majd tűzoltók jönnek
meg rendőr, és mondják is,
hogy itten kérem lőttek,
jól van, megyünk, máris,
az nem lehet, hogy minket
szó nélkül hagyjanak el,
és a kiürült köz helyek
az idővel tűnjenek el.
Megjelent a Várad folyóirat 2015/10. számában.