A surló fény árnya
szememben
a surló fény árnya
ha vászon mögé nézek
riadtan ébredek altató dalára
s ahogy leázik rólam
a látszatok ruhája
leállított szívem lett
létem egzisztenciája
közben a ziháló lélegzés
a minden semmi
mint Van Gogh szobája