Finisszázs – a szépművészet évszázada Nagybányán
Tárlatzáró eseményre invitálják Nagyvárad művészetszerető közönségét augusztus 28-án, szerdán, 18 órakor a nagyváradi római katolikus püspöki palota második emeleti kiállítótermeibe, ahol utolsó alkalommal, ingyenesen megtekinthetik A szépművészet évszázada Nagybányán című kiállítást, a főkurátor, Strebeli Róbert tárlatvezetésével. Ezt követően bemutatják A Nagybányai Művésztelep Megyei Szépművészeti Múzeummal közösen szerkesztett kiállítási katalógust. A május óta tartó monstre kiállítás a nagybányai festőtelep átfogó képét mutatja be a kezdetektől napjainkig a legnagyobb alkotók segítségével. Az eseményt Várady Mária színművész előadóestje zárja, aki a hajdani Nagybánya és a festőiskola szellemiségét idézi meg a korabeli irodalom segítségével. A nagybányai művésztelep közel félévszázados működése zsigereiben formálta át Erdély festészeti életét, jótékony kisugárzása Romániát és Magyarországot is feltöltötte a Párizsból, Münchenből hozott új esztétikával, a naturalizmus, a plein-air, az impresszionizmus, majd a neósok még szabadabb eszmevilágával. Soha még olyan közel nem volt, soha még ennyire együtt nem lélegzett Erdély művészeti élete Európa nagyjaival, mint amikor 1896. május 6-án Hollósy Simon tanítványaival, Thorma Jánossal és Réti Istvánnal festőiskolát alapított a nagybányai Kereszthegy lábánál, amikor Picasso vagy Matisse pártfogoltjaiként Párizsban állíthattak ki az erdélyi Barbizon legjobbjai. A művésztelep túlélte az első világháborút, az ország és korszakváltásokat. A második világháborút követően szűnt meg, de hatása máig kimutatható mindkét nyelvterület művészetében. A nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palotában kiállított száz remekmű teljes képet fest a nagybányai festőiskola működéséről. A szépművészet évszázada című válogatás nem csupán népes alkotói tábort vonultat fel a művésztelepen korrigáló festőtanárokból és tanítványaikból, de technikailag is változatos, festészeti, rajzos és szobrászati arcát is bemutatja az „erdélyi Barbizon.”