A kígyó meséje
Egyszer volt, hol nem volt… nem, nem, napjainkban, a kétezres években. Legyünk pontosak. Szóval itt az internet és a Covid-sújtotta világban éldegélt egy kígyó. Iszonyatosan magányos volt. Az emberek nem szerették, rossz hírét már a Biblia is megalapozta, és a renoméja azóta sem változott sokat. Ha reggelente a tükörbe nézett, az élettől is elment a kedve: síkos bőr, két hatalmas fog, na, meg a villás nyelve sem árasztott bizalmat. Ezzel az erővel kaktusz is lehetnék, gondolta néha leverten. Őket sem simogatják. Nem úgy a kiskutyákat, ők minden szeretetet, rajongást, kedvességet megkapnak. Mert a kígyó vágyott a szeretetre. Aztán ahogy emberesedett, vagyis kígyósodott, egyre inkább vágyott a szerelemre.
Meg is találta szerelme tárgyát, mégpedig Priscillában, a gyönyörű, sárga-fehér szőrű (pláza)cicában. Első találkozásuk után azonnal be is jelölte a Facebookon, és minden bejegyzésére szíves lájkot nyomott.
De eközben szomorú volt, mert szíve hölgye soha nem viszonozta a virtuálban bemutatott perszónáját. Pedig volt ott fotó róla csokornyakkendős ünnepi díszben, büszke patkánytrófeás fotó, meg minden, ami kell. Hiába. Priscillát mindez hidegen hagyta.
Sok álmatlan éjszakát okozott a kígyónak, hogy kimódolja, miként hódíthatná meg hideg szívének hölgyét. Virágot, néha díszcsomagolásban finom egérfalatokat küldött neki. Priscillát ez nem igazán érdekelte, elfogadta a küldeményeket, de aztán blazírtan nekilátott mosakodni. Csak fényezte a bundáját, minden centijét alaposan megmosta, és mikor kész volt, újrakezdte. Harmadszor is. Priscilla hiú volt ugyanis.
Egyik „örök barátnőjével” sokat rivalizáltak. Gyűjtötték a skalpokat, lájkokat, szíveket. Amolyan (pláza)cica módra. Végül a versengésük egy kihívásban éleződött ki. Ha Priscilla el tudja érni, hogy a tejbárban készült fotóját, melyen egy pumpkin spice lattéval pózol bájosan, ezren lájkolják, akkor a barátnő behúzza karmait, és elismeri Priscillát, mint kettejük közül a népszerűbbet, cukibbat, legtöbb rajongót magáénak tudhatót.
Priscilla rögvest posztolta is mindenféle szűrővel és effektussal feltuningolt fotóját, és tényleg igazán menőn mutatott a képen. Érkeztek a tetszikelések, sorra, halomra, és Priscilla úgy érezte magát, mintha hájjal kenegetnék. Hihegett és hangosan dorombolt. Egészen addig, amíg a kétszázötvenkettedik lájknál mintha megállt volna az özön. Priscilla percenként csekkolta a telefonját, még munka közben is, de semmi. Nem lesz meg a rekord. Elkeseredésében a hidegvérű hódolójához fordult. Írt neki, hogy ha összehozza a kitűzött eredményt, elmegy vele randizni.
A kígyó hideg szíve nagyot dobbant, amikor meglátta az üzenetet. De nem tudta, hogyan teljesítse ezt a próbát. Gondolt egy nagyot, és elment a bagolyhoz, hogy tanácsot kérjen, hisz volt általános műveltsége. Tudta ő is, hogy a bagoly az állatvilág legokosabb figurája.
A bagoly otthon volt. Épp egy könyvet olvasott a kínai asztrológiáról. Mikor a kígyó előadta a kérését, a bagoly amolyan Popper Péteres-en elmosolyodott. Hát nem tudod te magadról, hogy neked nem lenne szükséged az én tanácsomra? – mondta a kígyónak. A kínaiak szerint ugyanis te magad vagy a szépség, az igazság és a bölcsesség szimbóluma. A szépség dolgában… mmm, meglehet, hogy tévedtek az emberek, de bízz magadban, az intelligenciád briliáns. Meg tudod oldani ezt a felmerülő helyzetet is. Csak bízz magadban.
Hogy még miket mondhatott a bagoly a kígyónak, azt nem tudjuk, de Priscilla és barátnője igencsak meglepődtek, amikor a Facebookon eléjük került egy viszonylag színvonalasan kivitelezett mém, mely szerint: „A barátság nem 5000 barátot jelent Facebookon, a barátságot az a három barát jelenti, akik akkor is veled vannak, amikor rosszul mennek a dolgaid.”
A bejegyzést a kígyó tette közzé. Aki azóta Ramónával, a csinos nutrialánnyal jár. A kígyó intelligenciája tetszett meg neki.
Azóta is boldogan élnek.
Priscilláék nem. Ők még mindig a Facebookon lógnak, rivalizálnak, és néha megszabják egymás bundáját féltékenységükben.
(Megjelent a Várad 2023./12. számában)