Irodalmi barangolások

Ady Endre, Juhász Gyula és József Attila A Holnap városában címmel irodalomtudományi konferenciát tartottak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen szeptember 18–20. között. A Költők és koruk konferenciasorozat keretében a jeles eseményt a József Attila Társaság (JAT) és a PKE Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéke közösen szervezte.

A háromnapos rendezvény során neves irodalomtörténészek és ifjú, tehetséges doktoranduszok tartottak előadásokat, cseréltek eszmét a különféle témakörökben.

A konferencia első napján a zömmel Magyarországról érkezett vendégek egy irodalmi sétát is tettek Várad szívében Lakatos Attila régésznek, a Partium Kiadó igazgatójának a szakavatott kalauzolásával. A látogatók megcsodálhatták a gyönyörű szecessziós épületeket, megtekinthették Ady Endre kedvenc kávéházait, a Müllerájnál, vagyis a poéta emlékmúzeuma előtt csoportkép is készült.

Az irodalmi kószálás végén a jelenlévők megkoszorúzták a József Attila-szobrot, Wagner Nándor alkotását. A szobornál Tverdota György irodalomtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE BTK), a JAT elnöke mondott beszédet.

Az esemény második napján Csucsára látogatott a társaság, hogy megtekintsék a Boncza-kastélyt, az Ady-emlékkiállítást és az Octavian Goga Múzeumot. Keserű tapasztalat is volt: a Boncza-kastélyban nincs egy olyan szakember, aki megfelelően tájékoztassa az oda látogatókat a kastélyról és egykori lakóiról, Ady csucsai életéről. A rendezvény egyik résztvevője mesélt e témában irodalomtörténeti érdekességeket a csapatnak. Zeke Zsuzsanna a konferencián egyébiránt Ady Endre és Octavian Goga kapcsolata címmel tartott előadást.

A konferencia résztvevői hallhattak egyebek mellett az „őszinte, lelkes, örökké édesbús” Juhász Gyuláról, Ady vonzásköréről, „az öntudat kopár öröméről, a nyomor ábrázolásáról és szerepéről” Ady Endre és József Attila költészetében, Váradon tevékenykedő zsurnaliszták színdarabjairól, azok fogadtatásáról és még sok minden másról.

A tanácskozás befejezéseként Tverdota György mondott záróbeszédet. Egyebek mellett szólt arról, hogy mindhárom költő – Ady Endre, Juhász Gyula és József Attila – közös nevezője volt a modernség akarása, az értékek átértékelésére való hajlandóság. Hozzáfűzte: a mostani konferencia nagy erénye, hogy erőteljes volt a fiatal korosztály jelenléte is, az ifjú nemzedék bevonásával pedig új nézőpontok is érkeztek. Elmondta: a JAT szeniorjainak elszánása markáns volt, amikor belevágtak e konferencia megszervezésébe. Optimistán indítottak, gondolván, szövetségesekre találnak majd. Nos, a szövetségest Nagyváradon találták most meg. Itt volt és van fogadókészség a törekvéseikre.

Tverdota hangsúlyozta: A Holnap városába jöttek, és számukra ez nem elkoptatott, üres közhely. A JAT elnöke lapunknak elmondta: ez idáig hat konferenciát szerveztek (a váradival együtt). Tartottak már találkozót Szekszárdon, Pécsett, Győrben, Szabadkán és Budapesten. Erdélyben s a Partiumban még nem szerveztek ilyen jellegű összejövetelt, a nagyváradi esemény volt az első partiumi „kiruccanás”. Szeretnék tovább erősíteni a határon túli magyar kisebbségi szellemi élettel való kapcsolattartást. A következő konferencia a Költők és koruk sorozat keretében valószínűleg József Attilával és Móricz Zsigmonddal foglalkozik majd.